Kánonjog 9. (2007)

JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: Az alkoholizáló életmód hatásának figyelembe vétele a házassági beleegyezés vizsgálatánál

Joggyakorlat 131 italozásról a házastárs csak évekkel később visszamenőleg szerzett tudomást, de az is lehet, hogy már akkor is tudta, hogy leendő házastársa iszik, de nem figyelt erre a körülményre különösebben vagy éppen abban bízott, hogy majd az ő hatásá­ra fog az alkoholról lemondani. Minden esetre, ha bizonyítható, hogy már a házas­ság kötés idején a házastárs mértéktelenül fogyasztott italt, meg kell vizsgálni, hogy ez mennyiben befolyásolta a házasság konstitutív aktusa, azaz a beleegyezés létrejöttét. Lehetséges, hogy az alkoholista házastárs bár formálisan kimondta az igent, és akarta is a házasságot a valóságban beleegyezésre képtelen személy, aki érvényes házasságot nem tud kötni. Beleegyezésre képtelenek ugyanis, a CIC 1095. kánon 1. pontja szerint, akik értelmük elégséges használatának híjával vannak. Ennek oka lehet, hogy ha átme­netileg vagy tartósan nem képes a házasuló fél használni az értelmét. Az átmeneti képtelenség fakadhat ittas állapotból, ami talán a legegyszerűbben felismerhető és legkönnyebben bizonyítható. Ez egy átmeneti ittasságot jelent, amiből az illető ki­józanodik, és nem feltételez egy alkoholizáló életvitelt. Természetes, hogy a nem józan állapotban megadott beleegyezés nem létezik, mivel az nem minősül actus humánusnak, vagyis emberi cselekedetnek, melynek hármas kritériuma van: értel­mesnek, a személy által akartnak és szabadon végrehajtottnak kell lennie. Na­gyobb problémát jelent az értelem használatának tartós képtelensége, ide az elme megbetegedéseit soroljuk. Amint arról szó volt a Jellinek-féle tipizálás ismerteté­se során az alkoholisták között vannak olyan személyek, akiknek az alkoholizmu­sa olyan súlyos, hogy az a betegség szintjét éri el. A gamma, delta és epszilon típu­sú alkoholistákat az orvostudomány és a pszichológia a súlyos elmebetegek közé sorolja, az ő esetükben tehát az értelem használatának tartós hiányáról kell beszél­ni. A gamma, delta és epszilon alkoholista esetében szemben az alfa és béta típus­sal már kialakult az alkoholfuggőség testi - lelki vonatkozásban egyaránt. Ezek közül talán a delta és epszilon típus a nehezen felismerhető, mert a delta típus kontroll alatt tudja tartani a fogyasztását, de ő is beteg, mert állandó alkoholhatás alatt kell, hogy legyen, ellenkező esetben fellépnek az elvonási tünetek. Az epszi­lon alkoholista felismerése azért nehéz, mert hosszabb rövidebb időszakban ő egyáltalán nem iszik, de amikor ez a periódus elmúlik, újra kezdi a mérték nélküli ivást napokon át. Az alkoholizmus fokának a tisztázásához, pszichiáter vélemé­nyét be kell szerezni, de az esetek többségében - mivel az alkoholistának nincs be­tegség tudata, és nem veti alá magát ilyen vizsgálatnak - csak a házastárs illetve a tanúk vallomásából lehet tiszta képet kapni. Minden esetre a gamma, delta, epszi­lon alkoholista esetén fennáll a betegség, az értelem elégséges használatának hiá­nya miatt a személy nem képes a házassági beleegyezésre, még akkor sem, ha a házasság megkötésekor alkoholmentes állapotban volt. Gyakori az alkoholizáló személy esetében a súlyos ítélő képesség hiánya miatti érvénytelenség. Képtelenek a házassági beleegyezésre azok a személyek, akik sú­lyos ítélő képesség hiányban szenvednek, azokat a lényeges házassági jogokat és kötelezettségeket illetően, melyeket kölcsönösen át kell adniuk, és el kell fogadni­uk. Az ítélő képesség hiánya esetei között talán leggyakoribb a lelki éretlenség mi­

Next

/
Oldalképek
Tartalom