Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Újházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége
114 Közlemények lógiával. Azok a kánonok (241. k, 1051. k.) melyek a szeminaristák pszichés egészségéről való meggyőződésről beszélnek, nem jelölik meg annak a módját, hogy miként lehet erről az egészségről meggyőződni, és éppen ezért nem is beszélnek sem magáról szakértőkről, sem arról a munkamódszerről, amivel dolgozhat, azaz amely még nem sérti az ember személyi méltóságát. Egyedül a szentelési akadály és a szabálytalanságok kapcsán találunk utalást a Kódexben a szakértőre, a szentelendők vonatkozásában: „(...) ha valaki valamilyen elmebetegségben vagy más pszichés betegségben szenved, melyről szakértők meghallgatása után úgy ítélik, hogy az alkalmatlanná teszi őt a szolgálat megfelelő ellátására (...)” szabálytalanság miatt nem veheti fel a szent rendet (1041. k). Itt beszél ugyan a szöveg a szakértő(k)ről (peritus, peritii) de hogy pontosan milyen képzettséggel, felkészültséggel rendelkezzen, arról nincs szó. Maga a szó is, hogy szakértő egy átfogó kategória, annak ellenére, hogy a joggyakorlat — akár a bíróságok életében, akár a szeminaristák konkrét esetben való vizsgálatánál - gyakran a pszichológusokat, vagy a pszichiátereket érti alatta, de ez magából a kifejezésből nem derül ki.50 Az Egyház Törvénykönyv eljárásjogi részénél külön fejezetet szenteltek (1574 - 1581. kk.) a szakértőknek, de pontos definíció itt sem található, sem a szakmai felkészültségükről, sem a keresztény antropológiához fűződő kapcsolatukról. A CIC (1917) a szakmai követelmények mellett még olyan kitéteményeket is meghatározott, melyek a keresztény-katolikus szellem védelmét voltak hívatottak szolgálni. A CIC (1917) 1797. kánonjában szereplő szót, miszerint a szakértő legyen megbízható, többen úgy értelmezték: legyen katolikus, hiszen a hit szempontjából nem mindegy, hogyan közelít meg egy tényállást.51 Nemcsak a házasságjog terülteén, az eredeti érvénytelenség kimondásához fontos, hogy a szakértő hogyan gondolkodik a házasságról, hanem a szent rend vonatkozásában is, mivel számos olyan természetfeletti értéke vannak a papi életnek, amiket nem lehet megragadni sem pusztán jogi, sem természettudományos kategóriákkal (gondoljunk a legismertebb celibátus kapcsán felmerülő kérdésekre). A Törvénykönyv promulgációja után, ahogy azt már említettük, többször kifejezésre került a keresztény antropológia tisztelete, mint kritérium a szakértők - akár pszichológusok, akár pszichiáterek - kiválasztására. A keresztény antropológiára való utalás hiányának a pótlása jelenik meg a nemrégiben kiadott Dignitas Connubii 50 Vö. TlTONE, R., Nuovi orientamenti della psicologia clinica negli Stati Uniti, in Salesianum 15 (1953) 78. MENDONÇA, A., The Role of Experts in Incapacity to Contract Cases, in Studia Canonica 25 (1991) 434. COX, C.A., The Contentious Trial, in Beal, J. - CORIDEN, J.A. - GREEN, TH. j. (ed.), New Commentary on the Code of Canon Law, New York 2000. 1693. — Itt több példát is találunk, nevezetesen írásszakértő, szociológus, stb. A civil jogi kategória még átfogóbb, vö. CONSOLO, O., Perito, in Enciclopedia Giuridica, Roma 1988. XXIII. 2-5. 51 CIC (1917) can. 1797. 1° - Periti demandatum munus suscipere censentur praestatione iurisiurandi de munere fideliter implendo. 2°. Partes non solum intéresse possunt iurisiurandi praestationi, sed etiam exsecutioni muneris perito demandati, nisi aliud rei natura vel honestas exigat aut lex vel iudex statuat. Augustine szerint a szakképzettség feltételezi a szakértő szakirányú végzettségét, a megbizhatósága pedig a katolikus voltát, vö. AUGUSTINE, Ch., A Commentary on the New Code of Canon Law, VII. 243; lásd még BÁNK J., Kánoni jog, II. Budapest 1963. 603. Itt a szakértőnek vallásos beállítottságáról olvashatunk.
