Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Újházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége
Közlemények 109 külöböző gyakorlatot fejlesztettek ki annak érdekében, hogy már a felvétel pillanatában meggyőződjenek ajelölt alkalmasságáról (beleértve a pszichés alkalmasságot is). Van, ahol több napos felvételit alkalmaznak, de az is előfordul, hogy a felvételi pusztán néhány órás elbeszélgetés. Több helyen az un. propedeutikus (próba) év lehetőségével élnek.31 Látnunk kell azonban, hogy a szemináriumba való felvétel pillanatában való pszichés alkalmassága nem jelenti még azt, hogy a személy teljesen alkalmas a szent rend felvételére. Egy általános emberi alkalmasságot jelent, ami képessé teszi személyt a másokkal való együttélésre és a tanulmányok elvégzésére. Ezért ennek az első vizsgálatnak a lényegi elemekre kell összpontosítania, melyek főleg emberi tulajdonságokat vizsgálják. Az elmúlt években különös figyelmet szenteltek a helyes motiváció,32a családi háttér,33 és az elégséges intelektuális képesség vizsgálatára, ami alkalmassá teszi a személyt a felsőfokú oktatási intézmény megfelelő elvégzésére.34 Ezek a kérédsek sokszor kapcsolódnak a pszichés alkalmas31 Az előkészítő év segíthet felismerni a személy lelki, szellemi és pszichés alkalmasságát. Az előkészítő évhez lásd JOANNES PAULUS II, Adh. ap. Pastores dabo vobis, 25 III. 1992, AAS 84 (1992) 769-770. n. 64. Vő. NEGRO, D., Anno propedeutico: vera novità del Concilio Vaticano II, in Sentinarum 44 (1992) 611-621. 32 A téves motivációk között lehetnek, olyanok, melyek a szemináriumi évek alatt formálhatók, de ezt a szeminárium vezetőinek és az ordináriusnak ellenőriznie kell. Ilyen motivációk főleg tudatlanságból származnak (vő. az egyház igazi küldetése, a pap szerepe az egyházban, stb). Vannak azonban olyan motivációk is, melyek nem nevelhetők, olyan esetekre gondolunk itt, mint amikor valaki megélhetés miatt, vagy a házasság előli menekülés, csalódás miatt, továbbá családi nyomás hatására szeretne a szemináriumba lepni, vö. BENKŐ, A., Examen de la motivation, in Via Spirituale 29 (1954) 152-159. COMI, G., L'esame psicologico dei candidati al Sacerdozio, in La Scuola Catolica 112 (1984) 463-482. Ugyanakkor az abszolút hibás motivációval rendelkező személy könnyen megfertőzheti a szeminárium közösségét cs jó hangulatát. Ezért különösen fontos, hogy az ordinárius a felvétel pillanatában kellő körültekintéssel járjon cl. Mindcmellct azonban az egyes jelölt megítélésénél kerülni kell a kategóriák leegyszerűsítését és a szigorú sémákat; vö. MARCHAND, F., Etude psychologique des motivations d’une vocation, in Supplément Vie Spirituale 72 (1965) 78. Lehetnek latens problémák is, amik az eredetileg jó motivációt lerombolják. Ezért a motiváció vizsgálta nem ér véget a felvétellel, hanem folyamatos vizsgálatra szorul. Ilyen latens probléma pl. fóbiák, szexuális problémák, stb. Bővebben ld.. NODET, CH. H., Troubles nerveux et vocation, in Supplémet Vie Spirituale 40 (1957) 22-23. 33 A pápai és szentszéki dokumentumok sokat beszélnek az egészséges keresztény családról, ami a papi hivatás születésének is a helye, vö. pl. OT 6. Azonban ahogy azt II. János Pál is megjegyzi, ma sajnos egyre kevésbé létezik az a klasszikus értelemben vett család, ami a papi hivatások hagyományos forrása volt. Vö. Pastores dabo vobis, 679-681. nn. 7, 41, 44. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció körlevele konkrétan figyelmezeti az ordináriusokat, hogy szenteljenek figyelmet a családban felmerült pszichés megbetegedésekre, vagy más hasonló probléma is: (...) psychical health and mental balance, sufficient human maturity, any negative precedents in the family, such as mental health, alcoholism, or drug addiction. (...) Vö. Scrutinies regarding the Suitability of Candidates for Orders, 1/3. A családi háttér viszgálatához lásd: ANATRELLA, T., Les sciences humaines comme aide au discernement de l’idonéité de la maturité des candidates au sacerdoce, in Seminarium 45 (2005) 812, 814. 34 A húszadik századra különösen fontossá vált a klérus intellektuális képzése, hogy az egyház dogmatikai és morális tanítását megfelelően tudják képviselni a felszentelt szolgák az élet minden területén. Ezt nyilván csakis megfelelő pszichés állóképességgel tudja teljesíteni a klerikus, vö. L eo XIII, enc. Fin dal principio, 8. XII. 1902, in GASPARRI, P. — SERÉDI , J. (ed.), Codex Iuris Canonici Fontes, III. Vatican 1937. 592-594. FALCHi, F., I chierici nel processo di formazione del Codice Pio-Benedettino, Padova 1987. 191-192. A hatályos Egyházi Törvénykönyvben a 248.
