Kánonjog 9. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Újházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége

KÁNONJOG 9 (2007) 101-120.

ÚJHÁZI Lóránd

A KLERIKUSOK PSZICHÉS ALKALMASSÁGA ÉS ERRE VONATKOZÓAN AZ EGYHÁZI HATÓSÁG JOGA ÉS KÖTELESSÉGE

I. A KLERIKUSOK PSZICHÉS ALKALMASSÁGÁNAK MOTIVÁCIÓJA, ELMÉLETI MEGFOGALMAZÁS A II. VATIKÁNI ZSINAT FÉNYÉBEN: 1. Teológiai motiváció — Laikus krisztushívőkjoga a szentségekhez és az Isten igéjéhez; 2. Lelkipásztori szempontok - jog a lelkipásztor ellátáshoz; 3. A hiearchia küldetése alkalmas pásztorok biztosítása tekintetében; 4. A pásztorok szentelésből származó felelőssége’, 5. A hivatalból származó kötelesség, 6. A krisztushívők joga az észrevételeik és igényeik kifejezésére a pszichésen alkalmas pásztor vonatkozásában’, 7. A pszichés probléma megítélése és a megoldás lehetőségei’, IL A PSZICHIÁTRIA ÉS A PSZICHOLÓGIA KATEGÓRIÁINAK KÁNONJOGI MEGÍTÉLÉSE: 1. A pszichés alkalmasságról való meggyőződés a szemináriumba való felvétel pillanatában’, 2. A pszichés alkalmasság vizsgálata a szeminárium évei alatt’, III. PSZICHÉS PROBLÉMÁK A SZENT REND FELVÉTELE UTÁN: 1. Az egyházi hatóság kötelességei és jogai a klerikus pszichés megbetegedése esetén; 2. Kiéri kusi jogok pszichés betegség esetén ’, KONKLÚZIÓ

I. A KLERIKUSOK PSZICHÉS ALKALMASSÁGÁNAK MOTIVÁCIÓJA, ELMÉLETI MEGFOGALMAZÁS II. VATIKÁNI ZSINAT FÉNYÉBEN

1. Teológiai motiváció - Laikus krisztushívők joga a szentségekhez és az Isten igéjéhez

AII Vatikáni Zsinat (1962-1965) a krisztushívők tekintetében elsősorban szent- ségtani elvekből indul ki.1 Ez a megközelítés természetsen a hatályos Egyházi Törvénykönyvben, valamint az azt követő rendelkezésekben is megjelent. Krisztus titokzatos teste, az Egyház, elsősorban nem a tagok erejéből, hanem Isten természetfeletti ajándékaiból él és újul meg. Ezért a „a világi híveknek - mint minden Krisztushívőnek - joguk van ahhoz, hogy a fölszentelt pásztoroktól bőségesen részesüljenek az Egyház lelki javaiból, főként Isten igéjéből és a szentségekből” (LG. 37).1 2 Ezért a közösség tagjai számára, egyénileg és közösségileg is (hiszen a szentségeknek - különösen is legszentebb Eukarisztiának - mindig közösség teremtő és megőrző dimenziója is van)3 létezik egy valódi isteni akaraton nyugvó ius sacrum, mely a felszentelt pásztorok által kiszolgáltatott szentségekhez és az

1 Vö. Mt 19,28. Amikor Jczus kiválasztja az apostolokat és Pétert az apostolok fejévé teszi, azt is meghatározza, indirekt tanítást ad arról is, hogy mi a módja az ő szolgálatuknak, vö. ERRÁZURIZ, C.J., II diritto e la giustizia nella Chiesa, Milano 2000. 121.

2 Természetesen a szentségekhez való jog, amellett, hogy alapvető joga minden krisztushívőnek, nem abszolút jog, vö. GHIRLANDA, G.F., Obligationes et Iuribus Christifidelium in Communione Ecclesiali deque eorum Adimpletione et Exercitio, in Periodica 73 (1984) 357-365.

3 Vő. MONETA, P., Il diritto ai sacramenti dell'iniziazione cristiana, in Monitor Ecclesiasticus 115 (1990) 621.