Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházak, valamint önálló képviselettel rendelkező egységeik jogi helyzete és a non-profit szervezetek státusza közötti különbségek a magyar magánjogban
94 Közlemények 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről, valamint annak az 1998. évi XIV. tv-vel való módosítása tartalmazza. A közhasznú szervezetek között a jogalkotó megkülönböztet társadalmi szervezetet (1), alapítványt (2), közalapítványt (3), közhasznú társaságot (4) és olyan köztestületet, amelynek a létrehozásáról szóló törvény a közhasznúságot lehetővé teszi (5). A törvény hatálya alá tartozó jogi személyeknek olyan jellegű közhasznú tevékenységet kell folytatniuk, amit maga az 1997. évi CLVI. tv. nevesít. Ezen túlmenően: vállalkozási tevékenységet csak közhasznú cél érdekében folytathatnak; a gazdálkodásuk közben keletkezett eredményt nem oszthatják fel; valamint közvetlen politikai tevékenységet nem folytathatnak. Feladataik kifejezetten közfeladatok ellátásának végzésére irányulnak, amelyekről - a jogi személy jellegének függvényében - az állami, vagy önkormányzati szervnek kell gondoskodnia. Éppen ezért, gazdálkodásukat évente nyilvánosságra kell hozniuk, melynek ellenőrzése az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik (vö. az 1989. évi XXXVIII. tv. az Állami Számvevőszékről, és annak további módosításai).6 Mindezek fejében a közhasznú szervezet mentesül a társasági adó alól, illetve további, tárasági adókötelezettséget érintő kedvezmények vonatkoznak rá. De itt kell említenünk a helyi adókötelezettséget érintő kedvezményeket, az illeték- kedvezényt, a vámkedvezményt, továbbá az egyéb jogszabályban meghatározott kedvezményeket és a kapott szolgáltatások utáni jövedelemadó-mentességet. II. AZ EGYHÁZAK, VALAMINT ÖNÁLLÓ KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ EGYSÉGEIK JOGÁLLÁSA Az 1990. évi IV. tv. alapján elismert egyházi jogi személyek a 9-14. §§ szerint nyilvántartásba vett egyházak, egyházszövetségek, az egyházak vallásos célra létesült önálló szervezete, valamint amennyiben alapszabályuk úgy rendelkezik, önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezetük.7 A 8. §-ban szereplő feltételek egyértelművé teszik, hogy az egyház létrehozásának célja az azonos hitelvet vallók közös vallásgyakorlása, természetesen az Alkotmányba vagy más törvénybe nem ütköző módon. Az egyházaknak tehát elsődleges funkciójuk a tagjaik vallásgyakorlását elősegíteni. Ez közösségi vallásgyakorlást jelent, vagyis feltételez egy azonos hitelveket valló közösséget, valamint azt, hogy ezek a hitelvek valamiféle közös gyakorlatot írnak elő. Ezek megléte mint cél elégséges egy egyház alapítására, a törvény nem ír elő sem karitatív, sem oktatási, sem egészségügyi vagy egyéb közhasznú célt. A jogi személyiséggel rendelkező egyházaknak és intézményeiknek a tevékenysége azonban nemcsak a vallásszabadság alkotmányban szavatolt elvének a gyakorlására terjedhet ki, hanem művelődési, szociális, egészségügyi, sport és ifjúságvédelmi feladatok ellátására is.8 Ilyen tevékenységek gyakorlására az egyhá6 1993. évi LXXXVIII. tv.; 2004. évi XLVI. tv. 7 Vö. FerenCZY R., Kérdések a: egyházak és szervezeteik jogi személyisségének köréből, in Magyar Jog 46 (1999) 518-529. * 1990. évi IV. tv. 17. § (1).
