Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A gyóntató néhány súlyos kötelezettsége
A GYÓNTATÓ NÉHÁNY SÚLYOS KÖTELEZETTSÉGE 37 relmetlenség igen gyakori oka annak, hogy ezzel megbántja gyónóit és könnyen a bűnök elhallgatására sarkallja, végső esetben a gyónó, mivel kellemetlen tapasztalatot szerzett a gyónás során, felhagy a gyónás gyakorlatával. 5) Lelki tisztaság (castitas eximia): ez elsősorban a kánoni hagyomány, illetve a régi kazuisztika szerint főleg a hatodik parancsra és a más nemű gyónókkal kapcsolatos viselkedésre vonatkozott, aminek jelentősége ma sem elhanyagolható (így a hatodik paranccsal kapcsolatos különös tapintat úgy a kérdezésben, mint a viselkedésben - kerülendő a másnemüekkel a bizalmas érintkezés, a familiaritas, valamint az érzelmes és szenvedélyes kifejezések használata -), mégis úgy gondoljuk, hogy a lelki tisztaság a maga egyszerűségében és tisztaságában az egész lélek állapotára vonatkozik. Arra az állapotra, mikor a lélek nem pusztán a kegyelem állapotában van, azaz épp nem követett el olyan bűnöket, melyekre feloldozást kell kapnia, hanem amikor a lélek habituálisan tiszta, tehát kialakult a gyóntatóban az a papi erkölcsi jellem, amit épp a lelki tisztaság jelez és jellemez. Úgy is kifejezhetjük ezt az állapotot, mint amikor a lélek erényei természetfeletti hatásra a maguk teljességében kibontakoznak egy emberben és személyiségének lényegi, meghatározó elemeivé válnak. Ez azt is jelenti, hogy ezek az erények, mint a jóra való készségek határozzák meg az illető érzés, vágyakozás, gondolkodás és cselekvésvilágát. A gyóntató további kötelezettsége annak tudatosítása, hogy szolgálata során nem magánszemély, hanem az egyház szolgálattevője, vagyis a tanítóhivatal tanításához, valamint az illetékes hatóság által kiadott előírásokhoz kell hűségesen ragaszkodnia. Mivel a jog nemcsak a tévedhetetlen vagy az ünnepélyes tanítóhivatalról beszél, az ilyen minőséggel nem rendelkező, de hiteles tanítóhivatali megnyilatkozásokhoz is igazodnia kell a gyóntatónak26. A gyóntatás, az igazság tanításának is a szolgálatában áll, ezért is a gyóntató pap nem a saját nevében, de nem is pusztán az Egyház nevében cselekszik tehát, hanem magának Krisztusnak a személyében (in persona Christi). Krisztusnak a személyében, mint bíró, orvos és tanítómester27. A bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatása semmiképp sem azonosítható a pszichoterápia vagy a pszichoanalízis technikáinak az alkalmazásával. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jó gyóntatónak adott esetben ne lenne szüksége kellő pszichológiai felkészültségre, vagy a humán tudományokban való jártasságra. Minthogy ezek segítségével könnyebb belelátni a lelkiismeret rejtelmeibe, jobban meg lehet ítélni azt, hogy mi minősül valóban felelős emberi cselekedetnek, világosan elkülönítve ezektől a betegségeket, a pszichológiai mechanizmusokat, a rossz szokásokat, melyek törlik, vagy csökkentik a felelősséget28. A gyóntató pap legyen derűs arcú a gyóntatás során29. Aquinói Szent Tamás nyolc melléknévvel foglalta össze a gyóntató autentikus identitását: dulcis, 26 Ennek fontosságát hangsúlyozza II. János Pál pápa is egy az Apostoli Penitenciához intézett beszédében (L'Osservatore Romano, 1993. március 28.) 27 Vö. Presbyterium ordinis, 12. 2“ MiraGOLI, E., II confessore giudice e medico: natura della confessione, MlRAGOLI, E. (a cura di), II sacramento della penitenza. U ministero de! confessore: indicazioni canoniche e pastorali, Milano 2001. 37.
