Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A gyóntató néhány súlyos kötelezettsége
28 Kuminetz Géza ségét már elvesztette, pl. erre a kötelezettségére vonatkozóan tesz fel kérdést a gyóntatónak. Ugyanakkor rögtön megjegyezzük, hogy néha helyénvaló a gyóntató olyan magatartása, hogy csak annyit válaszoljon, amit a gyónó kérdez, pl. ha a gyónó tisztasági fogadalmat tett, s azt kérdezi a gyóntatótói, hogy köteles-e a házaséletre, ha a férje kéri azt tőle. A gyóntató igennel válaszol, s hallgat a nő ama kötelezettségéről, hogy neki azt nem szabad a férjétől kérnie. Amennyiben a gyónó tudatlansága legyőzhetetlen a keresztény élet parancsaival kapcsolatban, úgy a gyóntató vagy felvilágosítja, vagy jóhiszeműségében meghagyja a gyónót, aszerint hogy van-e remény arra, hogy az így adott oktatásnak várható-e pozitív eredménye, vagy inkább kár származik-e belőle. Amennyiben megvan emberileg a remény arra, hogy a figyelmeztetésnek eredménye lesz, úgy a gyónót kellően fel kell világosítani. Ámha a figyelmeztetésből a gyónó javánál nagyobb kár származna a közre, vagy másokra, úgy el kell hagyni a figyelmeztetést. Ha ellenben a figyelmeztetés előreláthatóan eredménytelennek látszik, sőt a kár is reálisan felbecsülhető, akkor nem szabad a gyónót figyelmeztetni, vagyis jóhiszeműségében meg kell hagyni4. Kivétel ebben az esetben is a közjó. Amennyiben a gyóntató nem tudna bizonyosságra jutni a tekintetben, hogy a figyelmeztetése hasznos lesz-e vagy kárt okoz, képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa kétsége megalapozottságát. Ha megalapozatlan, úgy figyelmeztetnie kell a gyónót, ellenben ha a kétség megalapozott, akkor a figyelmeztetést általában mellőznie kell. Lássunk néhány konkrét esetet, pl. ha a házasfél minden veszély nélkül értesíthető ugyan arról, hogy a házassága érvénytelen, ám ha a figyelmeztetés ténylegessége esetén mégis botrány, becstelenség, perlekedés vagy más veszélyétől kellene tartani, úgy a figyelmeztetést mellőzni kell; ha pedig kötendő házasságról lenne szó és a gyóntató a gyónásból tudja meg az esetleges érvénytelenítő akadály fennálltát, melyet a gyónó legyőzhetetlenül nem ismer, rendszerint köteles a gyónót figyelmeztetni és arra kötelezni, hogy mondjon le a tervezett házasságról, vagy ha lehetséges, előbb szerezze meg az akadály alóli felmentést. A gyónót minden esetben oktatásban kell részesíteni az alábbi esetekben, még akkor is, ha ennek várhatóan semmi eredménye sem lesz: 1 ) ha a gyónó ezen oktatás nélkül közeli bűnveszélyben forog; 2) ha a gyónó súlyos vétket csak bocsánatos bűnnek tekint, vagy olyan dolgot is bűnnek tart, ami nem az; 3) ha a gyóntató hallgatása a gyónó rossz elhatározásának helyesléseként tűnne fel; 4) ha a cselekedet most még nem bűnös ugyan, de idővel azzá válik (pl. kis gyerekeknél a mollities)'0. * 111 ‘‘ Példa erre az az eset, ha egy gyermek házasságtörésből született és az anya köteles volna törvényes gyermekeivel szemben restitucióra. Ám erre nem kell oktatni az anyát, még abban az esetben sem, ha az anya előreláthatólag hajlandó volna erre, mivel ebből botrány és a családban nagy veszekedés támadhatna. Vö. MlHÁLYFI, Az emberek megszentelése, 236. 111 MlHÁLYFI, A: emberek megszentelése, 236.
