Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
Belső fórum és külső fórum a kánonjogban 17 mák hatásának felfúggesztődéséről30. Ebben az esetben nem létezik valódi ellentét belső és külső fórum között, hiszen a kezdeti szituáció az, hogy a klerikus szabálytalanságba esett rejtett tény miatt, és ezért nem volna szabad gyakorolni a szent rendet külső fórumon sem. Ha bizonyos feltételekkel, amelyeket az 1048. kánon rögzít, mégis gyakorolja a szent rendet, akkor ezt megteheti azért, mert a tilalom hatásai felfüggesztődtek. Amikor pedig a gyóntató útján elnyeri a felmentést a szabálytalanság alól, a tilalom megszűnik mind a belső, mind a külső fórumra nézve. d. A cenzúrák elengedése szentségi és nem szentségi belső fórumon Különösen jelentős az 1357. kánon szabálya, amely felhatalmazást ad a gyónta- tónak, hogy belső szentségi fórumon engedje el az önmagától beállt kiközösítés és egyházi tilalom büntetését, amelyet még nem nyilvánítottak ki, azokban az esetekben, amikor a gyónó számára igen terhes lenne a súlyos bűn állapotában megmaradni, az illetékes elöljáró rendelkezéséhez szükséges ideig (1. §). Ilyenkor a gyónó számára ki kell kötni a felfolyamodás terhét, vagyis egy hónapon belül a büntetésbe való visszaesés terhe alatt az illetékes elöljáróhoz kell fordulnia, vagy olyan paphoz, akinek megfelelő felhatalmazása van, és ezek rendelkezéseit kell teljesítenie (2. §). Ebben a helyzetben a törvényhozó megoldást kínál a külső és belső fórum közötti feszültségre. Akit az önmagától beálló kiközösítés sújt, nem végezheti a szentségeket és szentelményeket, nem részesülhet a szentségekben, és nem gyakorolhatja törvényesen3 1 a hivatalához, szolgálatához vagy egyházi megbízatásához tartozó feladatokat, és nem végezhet kormányzati intézkedéseket (1331. k. 1. § 2°-3°). Ezek a tilalmak már akkor is érvényesek, amikor a büntetést még nem nyilvánították ki, vagyis amikor még az nem vált jogilag közismertté egy hatósági intézkedés, általában határozat vagy ítélet nyomán. Az önmagától beálló büntetés kinyilvánítása előtt a büntetés belső fórumon marad31 32, bár az elkövetőnek a cenzúrából fakadó tilalmakat külső fórumon is meg kell tartania. Amikor a gyóntató a fent idézett 1357. kánon szerinti esetben elengedi a cenzúrát, az elkövető helyzete normalizálódik abban az értelemben, hogy a külső fórumon eddig is fennálló látszat immár újra megfelel a személy valódi állapotának. Ha azonban az önmagától beálló kiközösítést kinyilvánítják, a büntetés hatásai külső fórumon súlyosabbakká válnak (1331. k. 2. §). Az elkövető például már érvénytelenül végzi a kormányzati intézkedéseket, melyeket addig csak tilos volt végeznie (2. § 2°). A kiközösítés kinyilvánításával tehát a belső fórumon lévő helyzet és a külső fórumon fennálló helyzet nemcsak egyenlővé válik, hanem ugyanakkor a büntetés hatásai is súlyosbodnak. 31 1331. k. 1. §: „A kiközösítettnek tilos”. Vö. pl. MOSCONI, M., Commento al can. 1331, in Codice di Diritto Canonico commentato, 1057: „La scomunica l.s. non dichiarata comporta - si tratta per lo più di disposizioni elencate nel § 1 - il divieto, che dev’essere sempre osservato sotto pena di illegittimità - nella maggior parte dei casi non di invalidità (...)”. 32 így pl ARRIETA, Le censure canoniche nell'esercizio de! ministero pastorale, 3. Megjegyzendő, hogy az a cselekmény, melyet önmagátó beálló büntetés sújt, lehet nyilvános és közismert is (vö. pl. 1364. k. 1. §, 1394. k.). Más esetekben az ilyen cenzúrával büntetett cselekmények természetüknél fogva inkább titkosak, vagy legalábbis rejtettek (vö. 1378. k.).
