Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
Belső fórum és külső fórum a kánonjogban 15 zonyult, mert később a titkosnak vélt tényről kiderült, hogy bizonyítható. Ez az eset mutatja, hogy még a belső fórumon végzett jogcselekmények sem befolyásolják mindig a dolgok ontológiai valóságát. így új fényben jelenik meg a belső fórum természete is. Ez a fórum is az egyházi hatalom gyakorlásának területe, amelynek társadalmi dimenziója van még a titkos viszonylatokban is. A belső fórum is jogi fórum, és az emberi cselekvés akkor is, amikor erre a fórumra vonatkozik, alá van vetve a tévedés és más hiányosságok lehetőségének. A gyökeres orvoslás és az utólagos érvényesítés fenti szabályozására tekintettel, úgy tűnik, hogy nincsenek valódi és nagy konfliktusok a belső és a külső fórum között, amelyek a tételes egyházi törvényből fakadnak. Más azonban a helyzet a házasságnak isteni jogi akadály miatti semmissége vagy a házasság valamely lényeges elemének vagy lényegi tulajdonságának hiánya, illetve a beleegyezés hiányossága miatti semmissége terén. Ha az érvénytelenséget külső fórumon nem lehet bizonyítani, valóban feszültség van a feleknek a társadalomban vélelmezett állapota és az objektív valóság között24. Ez a feszültség általában (ha az isteni jogi akadály magától meg nem szűnt, vagy a beleegyezés hiányossága továbbra is fennáll) nem oldható meg a házasság utólagos érvényesítésével. A Katolikus Egyház hatályos törvényhozása mindent megtett, hogy csökkentse azoknak az eseteknek a számát, amelyekben a semmisség bizonyítása külső fórumon lehetetlen. így az 1573. kánon megengedi, hogy egyetlen tanú vallomása teljes bizonyítékul szolgáljon, ha minősített tanúról van szó, aki olyan dolgokról tanúskodik, amelyeket hivatalból végzett, vagy ha a dolgok és a személyek körülményei indokolják a tanúvallomás elfogadását. Ez utóbbi eset általában akkor valósul meg, amikor igen hitelre méltó személyről van szó, amikor lehetetlen más, közvetlen tanúvallomásokat szerezni és amikor az egyetlen tanú állításai tökéletesen egybehangzanak a felek nyilatkozataival és más személyek megnyilatkozásaival, akiknek esetleg közvetett értesüléseik voltak az eseményekről, illetve amikor a vallomást megerősítik az általánosan elfogadott események vagy tények25. Egy másik könnyítés a házasság semmisségének bizonyítása terén az a lehetőség, amelyet az 1536. kánon 2. §-a nyit meg. Ez a kánon elismeri a közérdeket, közjót érintő ügyekben is (és így házassági ügyekben is) a felek nyilatkozatainak bizonyító erejét, akár perbeli beismerések legyenek ezek, akár nem. Ezek a nyilatkozatok azonban teljes értékű bizonyítékká akkor válnak, ha más elemek is megerősítik őket (vö. 1679. k.)26. c. Szabálytalanságok és más akadályok az egyházi rend szentségének felvételét és gyakorlását illetően Az egyházi rend szentségének felvételét és gyakorlását illető szabálytalanságok és más akadályok taxatív felsorolását találjuk az 1040-1049. kánonokban. Ezen szabálytalanságok és más akadályok kánoni fegyelme lényegesen módosult 24 Navarrete, Conflictus inter forum internum et externum, 484. 25 Zanetti, E., Commento al can. 1573, in Codice di Diritto Canonico commentato, a cura della Redazione di Quaderni di diritto ecclesiale, Milano 2004.2 1219-1220. 2t‘ Uo. 1203. Vö. LÜDECKE, N., Ellenichtigkeitserklärung aufgrund von Parteiaussagen gemäß c. 1679 CIC. Verständnis und Tragweite eines aktuellen Canons, in ERDŐ, P. (Hrsg.), Bonn - Budapest. Kanonistische Erträge einer Zusammenarbeit (Forschungen zur Kirchenrechtswissenschaft 30), Würzburg 1998. 149-222.
