Kánonjog 8. (2006)

JOGGYAKORLAT - Hársfai katalin: Úton egy szakszerűbb, gyorsabb és igazságosabb bírósági eljárás felé (A Dignitatis connubii kezdetű Instrukció elemző értékelése)

Joggyakorlat 141 tásáról és az eljárás módjáról81. Akik ezt a feladatot ellátják a bíróságon, azok az ügyben nem lehetnek sem bírák sem kötelék védó*2k. Ha ezt a tájékoztató feladatot a bíróságon működő állandó ügyvédre bízzák, akkor ő nem vállalhatja el az ügy­ben a védelmet csak akkor ha állandó ügyvédként őt erre kijelölik. Az összeférhetetlenségi szabályok az officiális a helyettes officiális, más bírák, a kötelkvédőés az ügyész számára megtiltják, hogy hivatalukat, vagy más hivatalt gyakoroljanak egyidejűleg két bíróságon, amelyek között olyan kapcsolat van, hogy egyiknek a másik a fellebbezési bírósága. Ezek a személyek ugyancsak nem tölthetnek be két hivatalt egy azon bíróságon. A bírósági dolgozók nem lehetnek sem ügyvédek, sem képviselők azon a bíróságon, ahol dolgoznak vagy ennek a fel­lebbezési bíróságán84. Mivel az igazságszolgáltatás helyessége, a bíróság tevékenysége felett a püs­pök gyakorol felügyeletet, ezért az officiális beszámolási kötelezettséggel tartozik neki a bíróság munkájáról elsősorban az ítélkezés szabadságáról85. Az ügyész köteles fellépni a bíró határozata ellen, ha az eljárási törvény betar­tása érdekében szükséges akár a kötelékvédő, akár a fél kérésére, különösen, ha jogcselekmény semmisségéről vagy kifogásról van szó86. Azért, hogy az igazságot ki lehessen deríteni, szükséges, hogy mindkét házas­társ vegyen részt a perben. A kontradiktórius elv érvényesülése szoros összefüg­gésben van az igazság kideríthetőségével. Ezért külön kötelességévé teszi az Inst­rukció az elnöknek és az előadó bírónak, hogy törekedjenek arra, hogy a távollévő alperes belépjen a perbe1. A bizonyítási eljárás nyilvános és csak súlyos okból lehet titokban lefolytatni. A jogvédemet hivatott biztosítani az a rendelkezés, amelyik a gondnok kijelölé­sére indokolt határozat meghozatalát rendeli, melyet az iratok közt meg kell őriz­ni, és ezért az elnököt teszi felelőssé. Ezt a határozatot minden érdekeltnek meg kell kapnia, annak a félnek is, akinek a gondnokot rendelik, hacsak súlyos ok en­nek nem mond ellent. A gondnok pedig, köteles hivatalból védeni annak a félnek a jogait, akinek a védelmére kirendelték88. A bíróság köteles gondoskodni afelekjogainak védelméről, különösen azokban az ügyekben, amelyek különösen nehezek. Ha az elnök szerint szükséges egy kép­viselővagy egy üg)rvéda félnek, és az meghatározott időn belül nem gondoskodik ügyvédről vagy képviselőről, akkor az elnök hivatalból nevez ki számára*’. Ez a XI Art. 113 §. 1. X2 Art. 113 §. 2. X3 Art. 94. X4 Art. 36. §§. 1-3. X5 Art. 38 §. 3. 86 Art. 53 §. 2. X7 Art. 95. XX Art 99; Art. 100. X‘J Art. 101.

Next

/
Oldalképek
Tartalom