Kánonjog 8. (2006)
JOGGYAKORLAT - Hársfai katalin: Úton egy szakszerűbb, gyorsabb és igazságosabb bírósági eljárás felé (A Dignitatis connubii kezdetű Instrukció elemző értékelése)
Joggyakorlat 133 A bírókkal kapcsolatos törvényi kritériumokon kívül az Instrukció azt javasolja, hogy senkit se nevezzenek ki officiálisnak vagy helyettes officiálisnak mielőtt a bíróságon más feladatot még nem látott el meghatározott időn keresztül. A szakmai színvonal emelését szolgálja ez a rendelkezés kétség kívül, amely lehetővé teszi, hogy a leendő officiális megismerje a bírósági munka más területeit is, mielőtt officiálissá neveznék ki, másrészt személyesen időt kap egy olyan emberi érettség elérésére, ami a bírói munkához nélkülözhetetlen. Ezt az érettséget elsősorban az emberi sorsok megismerése révén szerzi meg a bíróság légkörében és ez alatt az idő alatt az is kiderül, hogy személyes kvalitásai (pl. döntéshozó képessége, határozottsága stb.) alkalmassá teszik-e a feladatok ellátására. A bírói kollégium feladatait taxatíve felsorolja az Instrukció. A 45. cikkely 1-13. pontjában részletesen megtaláljuk azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket a kollégium végezhet, majd az Art. 46. a kollégium elnökének teendőit sorolja fel 1-23-ig terjedő pontokban. Ez a kimerítő felsorolás elősegíti, hogy pontosan elhatárolják azokat a teendőket amelyekben kollégiumi döntés szükséges, és amelyek a kollégium elnökének kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az előadó bíró teendőit az Art. 47. részletezi. A felek, tanúk meghallgatása esetenként nehézségbe ütközhet. Ezért akár az elnök, akár az előadó bíró, akár az ügyhallgató alkalmas személyre bízhatja ezen személyek meghallgatását. Eszerint a felek és tanúk meghallgatása -ha súlyos nehézség indokolttá teszi -delegálható24. Ha a bíróság által végzett jogi aktus semmis, vagy kifogást terjesztenek elő, az eljárási törvény védelme érdekében felléphet az ügyész, akár hivatalból, akár a kö- telékvédö akár a fél kérelmére. A törvényes eljárás védelmének a kötelezettsége az ügyész részéről az ítélkezés szakszerűségét segíti elő25. Az irodavezető és a jegyző teendőit a 61. és 62. cikkelyek a bíróság feladataihoz hasonló részletességgel tárgyalják. E feladatok korábban csak a bíróságok szabályzataiban (elsősorban a Rota normáiban) voltak megtalálhatók ilyen részletesen26. A házassági per törvényes bevezetése után a bíróság nemcsak a felek kérésére, de hivatalból is el kell, hogy járjon. Ezt a közérdekű ügyekre, ill. a lelkek érdekét érintő ügyekre aCIC 1452 kán. 1 §-a általánosságban mondta ki, most a házassági ügyekre vonatkoztatva az Instrukció külön hangsúlyozza27. Kiemeli az Instrukció a bírókkal és a bíróság többi dolgozójával kapcsolatban, hogy az általuk elkövetett, hivatalukkal kapcsolatos törvénysértéseket büntetni kell. Összegyűjti a CIC ezzel kapcsolatos kánonjait és utal rájuk. A moderátor püspök ill. a püspöki konferencia megfelelő eszközöket kell alkalmazzon az előforduló hanyagságok, a szakmai járatlanságok és visszaélések esetén - bele24 Art. 51. 25 Art. 53 §. 2. 26 Arts. 61-64. 27 Art. 71 §. 1.