Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Antal: Az akatolikus házasságokat szabályozó jogrendek
112 Közlemények 780. és 781. kánonját, sőt nem is utal rá. A Dignitas connubii'9 utasítást használta fel arra, hogy a fennálló joghézagot kitöltse, és hogy megjelölje azokat az elveket, amelyeket a nem-katolikusok házasságának semmisségi eseteiben meg kell tartani. A Dignitas connubii utasítás csupán a latin egyház bíróságaira vonatkozik.19 20 A 2. és 4. cikkelyeiben alapvetően ugyanazokat a feltételeket találjuk, amelyek a CCEO 780. és 781. kán.-jaiban, noha attól eltérő módon vannak megfogalmazva. A Dignitas connubii 2. és 4. cikkelye mutatja többek között, hogy bár ez a dokumentum utasítás, ahogy a neve is mondja, mégsem sorolható a CIC 34. kán.-ja szerinti egyszerű utasítások közé21, hiszen azokat csupán a törvények előírásainak megvilágítására, és a végrehajtásuk során követendő szempontok kifejtésére és meghatározására adják ki. Az ilyen utasítások nem módosítják a törvényeket, és érvénytelen bennük mindaz, ami a törvények előírásaival nem egyeztethető össze. A Dignitas connubii utasítás viszont a 2. és 4. cikkelyben praeter legem rendelkezik. Mindez azért lehetséges, mert a Dignitas connubii valóban utasítás, azonban nem abban az értelemben, amelyről a 34. kánonban esik szó. Az a célja ugyanis, hogy az egész anyagot újraszabályozza, és úgy tűnik, nem szorítkozik szorosan a hatályos törvények végrehajtásához, hanem kiterjed a joghézag pótlására is22. Mondhatnánk azt is, hogy a Dignitas connubii az általános végrehajtási határozat jegyeiben is osztozik. A Dignitas connubii dokumentum tehát sajátos értelemben vett utasítás, amely a római pápa megbízása alapján készült, a különböző dikasztériumok közreműködésével, és ugyanaz a pápa jóváhagyta, és elrendelte, hogy a közzététel napjától mindenki, akit érint, azonnal köteles megtartani. VI. Megjegyzések a CCEO 780-781. kánonjaihoz és a Dignitas CONNUBII2. ÉS 4. CIKKELYÉHEZ Amint említettük, a CCEO 780-781. kánonjai és a Dignitas connubii 2. és 4. cikkelye, noha különbözőképpen vannak megfogalmazva, tartalmukat tekintve azonosak. Mégis az összehasonlítás kapcsán két megjegyzést szeretnénk tenni. 1) A Dignitas connubii 4. cikkely 1 §-ának a 2. p.-ja, mely a házasság megkötésének a formájára vonatkozik, elhagyja az „amennyiben a beleegyezés kinyilvánítása nyilvános formában történt” kitételt, ami szerepel a CCEO 781. kán. 2. p.-jában.23 A keleti kódex normája ugyanis az akatolikusok házasságkötésének a formájára vonatkozó bekezdésben található részben megállapítja, hogy az Egyház 19 Pontificium Consilium de Legum Textibus, Dignitas connubii, Instructio servanda a tribunalibus dioecesanis et interdioecesanis in pertractandis causis nullitatis matrimonii, 25 Ianuarii 2005, Città del Vaticano 2005. 2,1 Vö. 1. cikkely. 21 Vö. MONTINI, G. P., L’istruzione Dignitas connubii nella gerarchia dette fonti, in Periodica 94 (2005) 432-436; KOWAL, J., L istruzione Dignitas connubii e la competenza delta Chiesa circa il matrimonio dei battezzati, in Periodica 94 (2005) 495. 22 J. Kowal szerint CIC 34. kán.-ban szereplő utasítások fogalmába még az is belefér, hogy az utasítások joghézag kitöltésére is alkalmasak lehetnek, mert „a végrehajtásuk során követendő szempontokat fejtik ki és határozzák meg”. 23 „(...) dummodo consensus expressus sit forma publica”.
