Kánonjog 8. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Lehetőségek és kényszerek - Néhány kérdés az egyházi ingatlanok sorsával kapcsolatban

Néhány kérdés az egyházi ingatlanok sorsával kapcsolatban 103 A törvény eredetileg kivételes lehetőségként tartalmazta azt, hogy az egyház ré­szére kivételesen ingatlanvásárlásra, épület létesítésre pénzbeli kártalanítást is lehet adni az által igényelt ingatlan helyett.20 Ahogy az ingatlanrendezéssel kapcsolatos gondok sokasodtak - mindenekelőtt az elégtelen költségvetési fedezet miatt — az egyházak egyre gyakrabban éltek ezzel a lehetőséggel az igényelt ingatatlanok ter­mészetbeli átvétele helyett. Az Apostoli Szentszékkel 1997. június 20-án aláírt Megállapodás a fent említettek szerint, a nyitott katolikus igényeket mintegy megfe­lezte: míg az igények feléről az egyház a járadék fejében lemondott, a Megállapodás a járadékalapba be nem vont ingatlanok évenkénti egyenletes, értékarányos tulaj­donba adását ígérte. Utóbb azonban ismét jelentkeztek a korábbi nehézségek, és az egyház az évről évre rendezésre váró ingatlanok egyre nagyobb része helyett mégis kártalanítást kért az ingatlan helyett. A rendelkezésre álló költségvetési források elégtelen volta azt eredményezte, hogy az igények között újabb és újabb rangsoro­kat kell fölállítani, ajogosultakat szinte állandó bizonytalanságban tartva: mikor jut­nak hozzá elismert követelésükhöz. így született meg az a kormányzati elképzelés, mely szerint úgy kaphatnák meg korábban elvett, de még vissza nem szolgáltatott ingatlanjaikat a történelmi egyházak, ha ennek érdekében hajlandók lennének álla­milag garantált bankhiteleket felvenni21 Az MTI 2005. szeptember 14-i híre szerint kormánydöntés alapján az egyházak lehetőséget kapnak arra, hogy felgyorsítsák egykori ingatlanjaik tulajdonjogának rendezését, ha követelésüket eladják egy banknak.22 A jogosultak (egyházmegyék, szerzetesrendek, illetve a különböző fele­kezetek) eltérően fogadták az új lehetőséget. A jogosultak oldaláról ugyanakkor ért­hető az érdeklődés: további öt év bizonytalanság helyett most hozzájutatnak fontos fejlesztési forrásokhoz: az államtól járó, esetleg csak 2011-ben kifizetésre kerülő kártalanítás helyett a hitelező bank azonnal fizet. A banki érdek nem szorul magyará­zatra, az állam nyeresége azonban váratlan szempontból is jelentkezhet: mivel a kárta­lanítás aktualizált értéken történik, a korábbi elszámolás nem csak az ügyek lezárását teszi lehetővé, de az ingatlanok jövőbeli értéknövekedését is megelőzi. A törvényal­kotó 1991-ben azonban minden bizonnyal álmában sem gondolt ilyen megoldásokra - ahogy korábban a járadékrendszer is a dolgok menetében (akadozásában) született (kényszermegoldás volt.23 ÖSSZEGZÉS „A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom ki­emelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészség­20 Uo. 21 Az elképzelésről a Magyar Nemzet 2005. január 28-án számolt be. 22 1096/2005. (IX. 22.) Korm. hat. 23 Új fejlemény, hogy az 1040/2006. (IV. 10.) Korm. határozat a véglegesség igényével rögzíti a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése és a kapcsolódó pénzbeli kártalanítás fel- gyorsításával összefüggésben a Magyar Katolikus Egyház rendezésre váró ingatlanainak jegyzé­két. A kormányhatározat melléklete tételesen, 2011-ig, évekre lebontva meghatározza az egyes in­gatlanigények rendezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom