Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Picardi Nicola: Vatikánváros Államának bírósági rendszere
Vatikánváros Államának bírósági rendszere 39 nak, akik a névtárban nem szerepelnek (24. cikkely (2) bekezdés), de e feljogosításra csupán néhány különleges esetben került sor. Ami a képviseletet illeti a Semmítőszék előtt (24. cikkely (3) bekezdés) ez a névtárba felvett ügyvédeket illeti, ha egyszersmind konzisztoriális ügyvédek is, vagy pedig tanárai vagy volt tanárai egyházi vagy polgári egyetemeknek. A bíróság elnöke azonban állandó jelleggel vagy esetről-esetre feljogosíthat más személyeket is ezen bíróság előtti képviseletre. A jogtanácsosok vagy a köz-, az egyházi vagy a polgári igazgatás jogi irodáinak vezetői az igazságszolgáltatás bármely szintjénjogosultak az adott igazgatási egység képviseletére (25. cikkely). Végül az ügyvédek terhére hozható fegyelmi intézkedések, amelyek a Szent Római Rota Bíróságnak Testületé elé tartoztak (az 1946. évi igazságügyi rendtartás 31. cikkelye szerint), jelenleg a Fellebbviteli Bíróság 26. cikkely hatáskörébe tartoznak, összhangban a Vatikán Állam és az Apostoli Szentszék bíróságainak elkülönülésével. ZÁRSZÓ Az eddig kifejtettek arra a megfontolásra vezetnek, hogy a vatikáni igazságszolgáltatás, kezdetben, a pápai állam bírósági rendszerével a folyamatosság egyes jegyeit hordozta. Utóbb, a mostanáig eltelt hetvenhat év során viszont az rögzíthető, hogy egy összetett fejlődés érzékenyen elkülönítette a vatikáni igazságszolgáltatást a pápai modelltől. A vatikáni igazságszolgáltatás ilymódon szilárdult meg, tekintélyt szerezvén, és maga lett a helyes igazságszolgáltatás mintájává31. 31 Utalunk ennek kapcsán a szerzőnek, mint főügyésznek a 2003. és 2004. évben az igazságügyi évet megnyitó beszédeire, vö. II Foro italiano 5 (2003) 1. skk., illetve II diritto ecclesiastico (2003) 851. skk.
