Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Picardi Nicola: Vatikánváros Államának bírósági rendszere
Vatikánváros Államának bírósági rendszere 35 házi törvényszékeken a bírói hivatalt az egyháziaknak tartotta fent (1573. kánon 4. § és 1574. kánon). Másfelől, ha a bírósági szervek de quibus még tout court polgári törvényszékeknek lettek volna minősítve, még súlyosabb aránytalanság lett volna kimutatható, az Egyháznak a lelki és ezzel kapcsolatos ügyekre (mint pl. az egyházi javakra) vonatkozó kizárólagos hatásköre és a fórum privilégiuma elvének megsértése miatt a 120. kánon 1. §-a értelmében.12 Ezeknek a problémáknak a megoldása csak a következő korszakban lesz lehetséges, magának a tájékozódás kereteinek a megváltozása következtében. Elég e helyt három jelentős újításra emlékeztetni. Mindenek előtt VI. Pál az 1967. augusztus 15-én kelt Regimini ecclesiae universae kezdetű 106. számú apostoli konstitúciójával a tulajdoni és a gazdasági jellegű ügyeket, amelyeket a vatikáni Törvényszék, mint elsőfokú bíróság és sajátos részleg elé vittek, a Segnatura Legfőbb Törvényszékének új Sectio altera hatáskörébe utalta.13 Ilyen összefüggésben érlelődött meg a 80-as évek reformja. II. János Pál 1987. november 21-én kelt Quo civium iura kezdetű Motu proprio-ja14 egy valódi elsőfokú egyházi Törvényszéket létesített „in ea Romanae diocesis parte, quae est in territorio Status Civitatis Vaticanae". E Törvényszék szervezetét és működését néhány sajátossággal15, a CIC 1419. és köv. kánonjai szabályozzák, a vonatkozó határozatok elleni fellebbezésre pedig egyedül a Szent Római Rota rendelkezik illetékességgel. Ilymódon oldódtak fel azok a csomók, amelyeket a kánonjog és a vatikáni állami jog16 közötti egymásba fonódások okoztak, véglegesen elválasztván az egyházi fórumot a vatikáni állami fórumtól. II. AZ 1987. ÉVI ÚJ BÍRÓSÁGI RENDSZER ÉS A 2001. ÉVI LEX FUNDAMENTALIS Miután világosan elkülönült az egyházi fórum a vatikánitól, és a Törvényszék vegyes összetételű sajátos részlegét megszűntették, egy új bírósági rendszer bevezetésére került sor, amelyet törvény hirdetett ki, amely úgyszintén az 1987. november 21-i keltezést hordozza.17 Mindenek előtt, az új rendszerben nem szerepel azon elv, amely szerint a bírósági szervek a Legfőbb Főpap küldöttei, hanem csupán annyit rögzítettek, hogy ők a bírói hatalmat az Ő nevében gyakorolják ( 1. cikkely). Ez az új megközelítés található a 2000. november 22. / 2001. február 21-i Lex Fundamentalis 15. cikkely 12 BERNARDINI, Animadversiones, in Apollinaris 6 (1933) 141. CiPROTTI, Tribunali, 82. 13 CiPROTTI, Aggiornati, 371. A Sectio altera intézményére, minden tekintetben, lásd MONET, P., /I controllo giurisdizionale sugli atti dell'Autoritá amministrativa nell’ordinamento canonico. Milano 1973. PINTO, P.V., La giustizia amministrativa delta Chiesa, Milano 1967. 14 Vö. AAS 79 (1987) 1353-1355. 15 Ezekről ld. CiPROTTI, Aggiornati, 372. 16 DALLA Torre, L’attivitá giudiziaria, 356. 17 A 119. számú törvényről van szó, amelyet az Államtitkárság bocsátott ki az egyházfő által számára juttatott jogkör alapján az 1984 április 6-án kelt „Növekvő aggodalmak” kezdetű iratával, vö. AAS 76 (1984) 495-496.
