Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Picardi Nicola: Vatikánváros Államának bírósági rendszere
Vatikánváros Államának bírósági rendszere 33 I. EGYHÁZI FÓRUM ÉS VATIKÁNI FÓRUM A leginkább kényes területet kétségkívül az egyházi fórum és a vatikáni fórum közötti viszony jelenti. Az állami fórumtól különböző egyházi fórum3 4 kérdése és különösképpen az egyházi alkalmazottak és lelkészek javára szóló privilegium forf kérdése valóban az Egyház és az Állam közötti viszonyok történeti gyökereinek egyikét jelenti. Ám a két fórum közötti különbségtevés nehezebbé válik, amikor az egyházi fórum és a vatikáni fórum közötti viszonyt tekintjük, amennyiben - miként azt pontosan kimutatták5 - az egyik és a másik fórum hatáskörei elkerülhetetlenül keresztezik egymást, mint ahogyan egyébként az már mutatis mutandis a pápai államban megmutatkozott. A vatikáni jogrendszer első szakaszaiban a probléma az 1917. évi Codex Iuris Canonici fényénél jelentkezett, éspedig arról volt szó, hogy mindenek felett rögzítsék az illetékes törvényszékeket három különböző tényállás esetére: a) az egyházi bírónak iure proprio et exclusivo fenntartott ügyek (CIC [1917] c. 1553); b) a privilegium fori értelmében az egyházi alkalmazottak és a lelkészek javára az egyházi bírónak fenntartott ügyek (120. kánon 1. §); c) a teljességgel világi ügyek.6 Az 1929. évi Alapvető Törvény vegyes rendszert fogadott el, a pápai állam példájára. Első fokként laikus állami törvényszék került bevezetésre, míg a jogorvoslatok az Apostoli Szék törvényszékeinek: a Szent Római Rotának és a Signatura Legfelsőbb Törvényszékének voltak fenntartva, és ekként az egyházi felsőbíróságok és az egyházi polgári törvényszékek funkciója egymásra halmozódott. Hiányzott viszonyt a vatikáni államban egy helyi egyházi törvényszék. XL Pius az 1932 szeptember 21-én kelt „Avégett” kezdetű motu proprio-jával, előmozdítván az igazságügyi szervezetre vonatkozó törvény és az új polgári perrendtartás előkészítésének munkálatait két Bizottságot hozott létre, ügydöntő feladatkörrel, lényegében két törvényszéket: az egyiket a tulajdoni és a gazdasági jellegű polgári ügyek eldöntésére egyházi fórumos hatáskörben, a másikat a polgári ügyek eldöntésére, laikus fórumos hatáskörben.7 Ezzel szemben a büntető ügyek első fokon a Vatikáni Törvényszék hatáskörében maradtak. A fent jelzettektől különböző egyházi ügyek számára, különösen a házassági ügyek számára pedig változatlan maradt az egyházi rendes törvényszékek joghatósága, míg a Vatikánvárosban hiányzott egy helyi egyházi törvényszék.8 Ami az összetételüket illeti, az első Bizottság a római Rota dékánjának elnöklete alatt működött, s abban részt vettek a Törvényszék elnöke és egy másik bíró, akit időről időre két másik bíró nevezett ki, avagy - ha nem volt közöttük egyetértés - az egyházfő. Ezzel szemben a második Bizott3 SPINELLI, L., Tribunali ecclesiastici, in Enciclopedia del diritto, XLV. Milano 1992. 69-70. 4 Ld. ROBERTl, F., De privilegio fori, in Apollinaris (1930) 635. 5 DALLA Torre, G., L'attività giudiiiaria nello Stato della Città del Vaticano e la legge fondamentale, in Ius Ecclesiae 13 (2001) 347. r’ DALLA Torre, L’attività giudiziaria, 353. 7 ClPROTTI, P., Aggiornati gli organi giudiziari ecclesiastici e civili dello Stato della Città del Vaticano, in Apollinaris (1987) 369. 11 ClPROTTI, Tribunali dello Stato della Città del Vaticano, 81.
