Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A kánoni forma a latin és a keleti kódexben
A KÁNONI FORMA A LATIN ÉS A KELETI KÓDEXBEN 29 igazgatásnak és bíráskodásnak. Ez a hagyományok őrzésében, de ugyanakkor egyesítésében is megmutatkozhat. Mivel a világ ma könnyen lehetővé teszi az egyes hagyományok találkozását, sőt keveredését, szimbiózisát, ezért a legkisebb közös többszörös a kánoni forma elemeiben egyrészt azt jelenti, amit Krisztus Urunk rendelt a házasságkötéssel kapcsolatosan, nevezetesen a felek törvényes beleegyezését, másrészt jelentheti az egyes hagyományok által ápolt sajátos elemek összesítését is, vagyis azt, hogy a papi áldás egy esetleges jövőbeli latin törvényhozásban szintén lehetne lényegi elem, vagyis érvényességhez kötött feltétel. A hatályos törvényhozás gyenge pontjának tekinthető az interrituális házasság- kötés érvényességének bizonytalansága abban az esetben, ha hiányzik a papi áldás. Ezt bizonyítják a különböző értelmezési kísérletek, melyek közül a szigorúbb norma elve tűnik alkalmazhatónak, vagy inkább kívánatosnak rendes körülmények között. E kétség eloszlatása érdekében célszerű lenne egy hiteles magyarázat a Pápai Törvénymagyarázó Tanács részéről18, melynek tartalma nézetünk szerint az alábbi lenne: rendes körülmények között ökumenikus szempontból és a keleti hagyomány figyelembevétele miatt az interrituális házasságot latin közreműködő esetében is papi áldásnak kell kísérnie, tehát a közreműködőnek papnak kell lennie. Ez a javaslat egy tisztán egyházi jogú norma lenne, tehát nem lenne visszamenő hatályú. Ugyancsak kívánatosnak látszik egy részletes lelkipásztori utasítás kidolgozása, mely a házassági közreműködők számára megkönnyítené a kánoni előírások megértését és helyes alkalmazását. Ugyancsak egy ilyen utasítástól várható egy kiegyensúlyozott lelkipásztori tevékenység a házasságkötésre vonatkozóan. A lelkipásztori tevékenységnek ugyanis nem szabad elszakadnia a hatályos kánoni fegyelemtől, sőt, azt kell megállapítanunk, hogy az igazi lelkipásztori tevékenység első vonatkoztatási pontja épp a kánoni törvényhozás. A kánoni forma tehát, ha azt a maga globalitásában tekintjük, kifejezi az egyház házasságkötéssel kapcsolatos tanítását, mintegy megjeleníti a katolikus, és azon belül a rítusbeli identitást. Ez azt is jelenti, hogy a kánoni forma az egyik legfontosabb tételes jogi intézménye marad a jövőben is a katolikus házasságjognak. 18 SABBARESE, L., - SALACHAS, D., Questioni interecclesiali nel diritto matrimoniale canonico, in Euntes Docete LVI/3 (2003) 174. Tudomásunk szerint ez a dubium már a Pápai Törvénymagyarázó Tanács előtt van, s belátható időn belül megszületik a vonatkozó magyarázat is.
