Kánonjog 7. (2005)

JOGSZABÁLYOK - Új Jogszabályok VIII.

108 Jogszabályok nak meghatározó alakja volt. Papként és filozófusként igyekezett szembenéz­ni a kor nagy kihívásaival. Művei 1849-ben indexre kerültek, majd egy 1854-es dekrétumban feloldották a tilalmat, ám 1887-ben egy újabb tanbeli dekrétumot is kiadtak gondolati rendszerét illetően, ahol 40 pontban vizsgál­ták meg és bírálták felül tanait. Ez utóbbi dekrétum Rosmininek főleg a halála után kiadott és széles körben eléterjedt műveivel foglalkozott. A Hittani Kongregáció mostani jegyzete mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a Szent Officium XIX. századi dekrétumait nem lehet felületesen, az akkori szellemiségtől és filozófiai áramlatoktól eltekintve értelmezni. A jegyzet utolsó pontjában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy II. János Pál pápa Fides et Ratio kezdetű enciklikájában a nagy katolikus gondolkodók között említi Rosminit, „a filozófiai útkeresés jeles példájának“ nevezve őt és a többi kato­likus gondolkodót. A kongregáció jegyzetét a szentatya június 8-án, Ratzinger bíborossal való találkozása során jóváhagyta. 20. Congr. Pro Doctr. Fid., Epistula de mutuis relationibus inter viros et mulieres, 2004. V. 31, in AAS 96 (2004) 671-687. Tartalma: a Hittani Kongregáció le­vele a Katolikus Egyház püspökeihez a férfi és nő együttműködéséről az Egy­házban és a világban. 21. Ioannes Paulus II., Litt. Apóst. Ucrainam nationem, 1992. II. 8, in AAS 96 (2004) 720. Tartalma: Ukrajnában Apostoli Nunciatúra alapítása. 22. Ioannes Paulus II - Bartholomews I, Deck, 2004. VI. 29, in AAS 96 (2004) 737-740. Tartalma: közös nyilatkozat a konstantinápolyi pátriárkával. A 11 pontból álló nyilatkozat Szent Pál apostolnak az első korinthusi leveléből vett szavaival kezdődik: „Vigyázzatok, legyetek állhatatosak a hitben, viselkedje­tek férfiasán, legyetek erősek. Minden dolgotokat szeretetben intézzétek.” A pápa és a pátriárka hálát adnak Istennek az új találkozás lehetőségéért, amely megerősíti a teljes egység felé haladás eltökélt szándékát. A nyilatkozat 6. pontja megállapítja, hogy még különböző természetű nehézségek akadályoz­zák a párbeszédet: ezek elsősorban tanbeli és történelmi nehézségek. Az utób­bi időben a kelet-közép-európai keresztények megváltozott helyzete gördített akadályt a párbeszéd elé. A teológiai vegyesbizottság, amely pedig nagy re­ményekkel látott munkához, az utóbbi években abbahagyta a párbeszédet, ám kötelességünk - írja a nyilatkozat, hogy a bizottság mielőbb ismét működjön. A jelenlegi római találkozó lehetővé tette, hogy testvéri szellemben tisztázza­nak néhány problémát és félreértést, s ez a találkozó a mai megosztott világ­ban konkrétan arról akar tanúskodni, hogy mennyire fontos a keresztények egymás közötti megbékélése és harmóniája. A nyilatkozat végül örömmel üd­vözli az Európai Uniónak a földrész keleti részét érintő bővülését, abban a re­ményben, hogy az új helyzet elősegíti a katolikusok és az ortodoxok együtt­működését. A nyilatkozat e szavakkal zárul: „Kérjük az Urat, hogy adja meg békéjét az egyháznak és a világnak és Lelkének bölcsességével tegye gyor­sabbá utunkat a teljes egység felé, hogy „ut unum in Cristo simus - Krisztus­ban egyek legyünk.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom