Kánonjog 7. (2005)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs - Tringer László: Képtelenség a házasságra a férfi szexuális túlérzékenysége miatt
104 Joggyakorlat A jogtudomány, és ezen belül a joggyakorlat felismerte és elfogadta, hogy a szexuális rendellenességek elleni küzdelemre erkölcsileg képtelen ember arra is képtelen, hogy a házasság lényeges terheit felvállalja. Ezeknek az eseteknek többségében az értelmi és az akarati készség sértetlen marad, és a képtelenség nem a beleegyezést érinti, amely «akarati cselekedet» (vö. CIC 1057. kán. 2. §), hanem a beleegyezés tárgyát, a már említett «örökös és kizárólagos köteléket», amelyért a szerződő fél nem tud kezeskedni (vö. SRR egy Heard előtt 1941. június 5-én hozott ítélete). Arról van szó, hogy «a hyperszexuális ember minden gondolata a szexualitás körül forog, mindig újabb tapasztalatokat akar szerezni, és ez lehetetlenné teszi a családi életet».8 A hyperszexualitás «az egyik legkínosabb deviancia, amennyiben [a szenvedő alany] soha nem talál megnyugvást».9 A hyperszexualitás gyakran oka annak, hogy valaki képtelen a házasság lényegi kötelezettségét vállalni. Aki ezzel a problémával küszködik az képtelen a nagyfokú szexuális reakcióképessége fölötti uralkodni, (vö. SRR egy Davino előtt 1985. január 10-én hozott ítélet). Ennek szomorú következménye, hogy képtelen egy «természeténél fogva örökös és kizárólagos kötelék», azaz a házasság létrehozására (vö. CIC 1134. kán.). V. A BIZONYÍTÁS Természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy miként bizonyítható a hyperszexualitás azon belül a donjuanizmus, mint a házasság lényeges terheinek vállalására és viselésére való képtelenség? 1) A serdülő kori, rendszeres onanizálás - azzal ellentétben, hogy egyesek azzal akarnak, jók lenni” a fiataloknál, hogy fennhangon hirdetik ennek megengedettségét — «veszélyeztetheti a normális szexuális életet és így a személyiség egészséges fejlődésmenetét zavarhatja».10 Mivel ennek erkölcstani háttere is van, nyilvánvaló, hogy keresztény erkölcstanban jártas ifjak felveszik az ösztöneikkel való harcot. 2) Ki kell mutatni, hogy viharos szexuális életet élt a hyperszexuálisnak mondott személy. Önmagában a házasságkötés előtt, az együttjárás alatt, és a házasságkötés utáni kicsapongás csak annyit bizonyít, hogy az illető de facto nem tartotta be a hűséget, ám semmit nem mond arról, hogy miért nem tartotta meg. Előfordul, hogy egy erkölcsileg beszámíthatatlan emberről van szó (moral insanity), amely beszá- míthatatlanságot régen erkölcsi elmezavamak neveztek (vö. Pallas Nagylexikon). Azt is mindenki könnyen beláthatja, hogy nem egyszer színlelés, azaz a hűség kizárása (vö. CIC 1056. kán.) húzódik meg a kicsapongó élet mögött (vö. SRR egy Lefebvre előtt 1958. április 26-án hozott ítélet). Végül a nagytermészetű egyén, aki azért nem tartotta be a hűséget, mert hyperszexualitás miatt képtelen volt rá. 3) A különböző doppingszerek alkalmazása is (pl. alkohol) súlyos befolyással lehet az egyén szexuális késztetésére. * SARTORI, G., Compendio di sessuologia, II. I960. 410. <J Vö. VON KRAFFT-EBING, R., Psychopathia sexualis, Milano 1931. 111 JUHÁSZ P., A klinikai neurológia alapjai, Budapest 1977.3 447-448.
