Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
58 Rhimer Zoltán amennyiben egyedi parancsot (praeceptum singulare), sőt törvényt (lex) tartalmaz.142 143 Ez a lehetőség azonban igen ritka és a műfaj jelenlegi használati körével is kevésbé egyeztethető össze.144 Magyar terminológia. A fenti műfaj megjelölések pontos magyar fordítása egyaránt „körlevél”, ez azonban (1) eltér a nemzeti nyelvek bevett szóhasználatától (ol. enciclica, sp. encíclica, fr. encyclique, ang. encyclical, ném. Enzyklika); (2) összetéveszthető egy kúriai műfaj, a litterae circulares magyar változatával; (3) egybeolvasztja e pápai dokumentumműfaj két önálló típusát, amelyek az eredeti terminológiában jól elkülönülnek egymástól.145 A jelenleg használatos magyar változat, az „enciklika” szintén neutralizája az alfajok közötti különbséget, a görögös formát híven megőrző „enciklikus levél”, ill. „enciklikus episztola” viszont szokatlansága miatt kevésbé szerencsés. Áthidaló megoldásként a litterae encyclicaere mint gyakoribb típusra volna érdemes megtartani az enciklika alakot a „levél” szónak (a nemzeti nyelvekben egyébként is általános) elhagyásával, a jóval ritkább epistula encyclicára pedig a szó szerinti enciklikus episztola formát lehetne alkalmazni. Epistula apostolica Forma. Az előzékszövegben a címzettek köre és a dokumentum tárgya latinul. Aláíró: a pápa. Címzett: a katolikus hierarchia egésze vagy egy meghatározott köre és/vagy a hívek egy meghatározott köre. Protocollum: Vagy a hagyomá142 Vö. AUBERT, J.-M., Nature et autorité des encycliques, Le droit et les institutions de l’Église catholique latine de la fin du XVilf siècle à 1978. Eglise et sociétés (Histoire du droit et des institutions de l’Église en Occident 18), Paris 1984. 469-473. (további irodalommal). 143 A XX. században pl. X. Pius Pascendi Dominici gregis enciklikájának (1907. szeptember 8., ASS 40 [1907] 596-650) második, rendelkező része (639-650, különösen a VI-VII. p.), vö. MORRISEY, Papal and curial pronouncements (13. j.) 106. ugyanígy XI. Pius Quas primas cncik- likája (1925. december 11., AAS 17 [1925] 593-610), amely az egész világegyházban bevezette Krisztus Király ünnepét. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a jelenség egyáltalán nem újkleletű: a műfaj már megszületése pillanatától kezdve használatos volt pápai jogszabályok kiadására is, 1. pl. XIV. Benedek Quod provinciale concilium enciklikáját (1754. augusztus 1.), amelyben szigorúan megtiltja a keresztényeknek a török vagy mohamedán nevek viselését, idézve: BENEDICTUS XIV, De syndo dioecesana (77. j.) II. 321 (13, 20, 9). 144 Ennek alapján a korábbi szakirodalom - pl. COCCHI, G., Commentarium in «Codicem iuris canonici» ad usum scholarum. Elementa iuris publici ecclesiastici. Liber 1: Normae generales, Taurini 1947.6 110 - elvi éllel mondja ki: „Huiusmodi litterae non continent leges vel decreta.” Vö. EISENHOFER, Die kirchlichen Gesetzgeber (12. j.) 73. Az újabb szerzők közül ezzel szemben D’OSTILIO, II diritto amministrativo della Chiesa (62. j.) 338. annyira természetesnek érzi e műfaj normativitását, hogy azt egyenesen doctrinalis és disciplinaris alcsoportokra osztja fel. 145 A két típus megkülönböztetésének szükségességére a szakirodalmon kívül (1. pl. GONZALEZ DEL VALLE, Los actos pontificios [7. j.j 257 6. HUELS, A theory of juridical documents [17. j.j 357) időnként félhivatalos nyilatkozatok is felhívják a figyelmet. A Szentszék honlapján pl. a II. János Pál főbb dokumentumait felsoroló jegyzékben (Sala Stampa della Santa Sede, Dati statistici del Pontificato di Giovanni Paolo I! [Aggiomamcnto: 09.11.2003]) a Slavorum Apostoli enciklikus episztola (1. fent, 144. j.) mellett a következő megjegyzés olvasható (http://www.vatican.va/ncws_scrvices/prcss/documcntazione/documcnts/pontificato_gpii/pontificato _dati-statistici_it.html#Documcnti%20principali): „si tratta di un’Epistola Enciclica, non di una Lcttcra Enciclica."
