Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
50 Rhimer Zoltán 5. A tárgyalás módja Az alábbiakban a római pápa és a kúriai szervek olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásainak műfajait ismertetjük, amelyek szövegét a hivatalos közlöny 1962 és 2001 között önállóan közzétette (az AAS-ben csak tartalmilag ismertetett szövegekre tehát nem térünk ki). E szövegközlések egyes példáit „dokumen- tum”-nak nevezzük, az azonos névvel megjelölt dokumentumok egy csoportjára pedig a „típus”, ill. „műfaj” szót alkalmazzuk. Csak az AAS-ben előforduló dokumentumok típusait ismertetjük,102 egy lehetőleg minél átfogóbb, a hasonlóságokat és különbségeket, továbbá az egyes műfajok közötti kapcsolatokat is megvilágító szempontrendszer keretében: (1) a formai leírás során egyrészt a dokumentumtípus kibocsátóját, aláíróját és címzettjét adjuk meg, másrészt a dokumentum felépítését, egyes j ellemző elemeit írjuk le; (2) az e r e d e t é s h a s z n á 1 a t körében a műfaj történeti hátterét és a többi műfajhoz való viszonyát, továbbá jellemző tartalmát vizsgáljuk; (3) a tekintély elemzésével a műfaj normativitásának fokát kíséreljük meg feltárni, jogi jellege esetén lehetőség szerint megállapítva az összes szóba j öhető normatípust is; végül (4)amagyarterminológia kialakításához számba vesszük a dokumentumtípus lehetséges fordításait, és a fent (1. II 3 c) írt szaknyelvi szempontokat alkalmazva javaslatot teszünk az adott műfaj egységes magyar megnevezésére. III. Pápai dokumentumok I. A műfajok vizsgálatának általános szempontjai. A pápai dokumentumok műfajainak megjelölése és csoportosítása a régebbi szakirodalomban szinte szerzőről szerzőre változik. A legáltalánosabb a tartalmi (tárgyra vonatkozó) és formai (külalakra vonatkozó) felosztás, ezenkívül azonban előfordulnak még a „(megjelenési) mód”, „terjedelem”, „alkalom”, „fontosság” és „címzettek” rendezőelvei is. Ezek a szempontok ráadásul gyakran össze-vissza keverednek egymással, részint a történeti korszakok és a folyton változó gyakorlat figyelmen kívül hagyása miatt, részint mindenféle félreértések és - értelmezések következtében. így állhat elő az a rendkívül szerencsétlen helyzet, hogy egyes fogalmak (constitutio, decretum, motus proprius) két, ill. három eltérő jelenésben is szerepelnek hol egy kategórián belül, hol több különböző alapú felosztásban.103 Jellemző a kánonjogi szakirodalom konzervativitására, hogy éppen abban a században, amelyben a pápai dokumentumok egyedi példányai véglegesen elveszítették gyakorlati jelentőségüket és kivételes esetektől eltekintve soha senki szeme elé nem kerülnek, a legrészletesebb ismereteket továbbra is e történeti létfor102 Teljesebb listát ad a szentszéki aktusokról HUELS, A theory of juridical documents (17. j.) 352-357. Aki vizsgálódásait az AAS-cn kívül a dikasztériumok félhivatalos közlönyeire és az önálló formában kiadott hivatalos dokumentumokra is kiterjesztette. A szakirodalom egyébként az AAS-ben előforduló műfajoknak is csak egy változóan szűk körét szokta tárgyalni, üdítő kivétel e tekintetben SCHMITZ, Verlautbarungen des Apostolischen Stuhls (65. j.) viszonylag teljes és pontos felsorolása.
