Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
A SZENTSZÉK! DOKUMENTUMOK MŰFAJAINAK TIPOLÓGIÁJA ÉS TERMINOLÓGIÁJA 3 3 Általánosan kötelező erő híján nem jogszabályok az actus administrativi singulares, vagyis az egyedi közigazgatási aktusok (I. könyv, 4. cim: 35-93. k.), amelyek a normatív aktusok második szintjét alkotják. Ezek fogalmát a kódex szintén nem határozza meg,27 viszont két fő típusát ismeri: a saját indíttatásból kibocsátott decretum singularét (48. k.) és a megkeresésre válaszul kiadott rescriptumot (59. k., 1. §).28 A CIC itt, a 4. címben szól még a kiváltságról (privilegium) és a felmentésről (dispensatio) is, ezek azonban tartalmi kategóriák, amelyek formailag az előző két normatípus valamelyikében öltenek testet.29 A kánonjog normarendszere tehát a következő: (I) jogszabály, amely vagy (A) törvény: (1) lex, ill. (2) decretum generale, vagy (B) általános közigazgatási aktus: (1) decretum generale exsecutorium, ill. (2) instructio', és (II) egyedi közigazgatási aktus, amely (1) decretum singulare vagy (2) rescriptum. 3. A terminológia problémái a) A dokumentumok eredeti terminológiája Hivatalosan megállapított és közzétett, egységes terminológiáról a szentszéki dokumentumok esetében a tipológiához hasonlóan szintén nem beszélhetünk: a kúriai szervekre vonatkozó jogszabályok csak elvétve tesznek említést az ezek által kibocsátandó dokumentumok egy-egy műfajáról, ill. a kibocsátó szerv illetékességi körének meghatározása során e műfajok jellemző tárgyáról.30 Ennek oka valószínűleg az évezredes múltú, folyton változó hagyománnyal, közelebbről pedig a kánonjog materiális törvény fogalmával függ össze. 27 L. erről KRUKOWSKI, J., Notion de l'acte administratif individuel dans le nouveau «Code de droit canonique», in GROCHOLEWSKI, Z. - CARCEL OrtI, V. (ed.), Dilexit iustitiam. Studia in honorem A. Card. Sabattani (Studi giuridici 5), Città del Vaticano 1984. 495-502. URRUTIA, F.J., Alto amministrativo singolare, in NDDC (1993) 64-66. BODZON, J. K., El procedimiento de formáción y émision de los actos administrativos singulares en el Código y según las normas comunes de la Curia Romana, in Cuadernos doctorales. Derecho canónico, derecho eclesiáscito del Estado 15 (1998) 215-273. különösen 217-220. A legteljesebb meghatározást THOMAS A. Amann adja monográfiájának végén: Der Verwaltungsakt für Einzelfalle. Eine Untersuchung aufgrund des „Codex iuris canonici" (Münchener Theologische Studien III/54), St. Ottilien 1997. 217. 28 Az egyedi közigazgatási aktusok tipológiája a CIC szövegében sajnos nem elég világos. A 35. k.-ban tételesen felsorolt három normatípust egyes szerzők egyenrangú kategóriáknak tekintik (ezt a szemléletet látszik erősíteni a CCEO 1510. k., 2. §-a is), mások viszont hangsúlyozzák, hogy a praeceptum singularét a CIC egyértelműen a decretum singulare egyik - bár kiemelt - alfajának tartja. Összefoglalóan 1. AMANN, Der Verwaltungsakt für Einzelfälle (28. j.) 121-123. 29 Helytelenül tekinti őket cselekvési formának pl. ElCHOLT, B., Gewaltenunterscheidung statt Gewaltentrennung im kanonischen Verfassungsrecht, in Folia canonica 5 (2002) 179-204, itt 189. 30 X. PIUS, Sapienti consilio apostoli rendelkezés, 1908. június 29., AAS 1 (1909) 7-19, itt 16—17 (III, 1, 2—3; 2, 2; 4—5) és Ordo servandus in S. Congregationibus, Tribunalibus, Officiis Romanae Curiae, 1908. szeptember 29., AAS 1 (1901) 36-108, itt 84 és 103-105 (II. rész, VII 2, 10 és IX 1-3); vö. 1917-os CIC 260-261. k.; 263. k., 3. p.; 264. k. Hasonlóan VI. Pál, Regimini Ecclesiae universae apostoli rendelkezés, 1967. augusztus 15., AAS 69 (1967) 885-928, itt 893, 896, 923. (11. 22. 114-115. p.) és Quo aptius motu proprio, 1973. február 27., AAS 65 (1973) 113-116, itt 115 (1. p.). A jelenleg hatályos szabályok (II. János Pál, Pastor bonus apostoli rendelkezés, 1988. június 28., AAS 80 [1988] 841-923, itt 871 [42. cikkely, 1. p.]) pusztán a következő műfajokat említik név szerint: constitutio apostolica, litterae decretales, litterae apostolicae és epistula.
