Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
A SZENTSZÉK! DOKUMENTUMOK MŰFAJAINAK TIPOLÓGIÁJA ÉS TERMINOLÓGIÁJA 31 rán élénk viták tárgyává vált.19 Ennek oka nagyrészt abban áll, hogy a világi jogokkal szemben, amelyek a formális törvényfogalomra épülnek (eszerint minden olyan szöveg törvény, amely ezt a megjelölést viseli, jóllehet tartalma nem mindig jogi jellegű), a kánonjogban a materiális törvényfogalom érvényesül (vagyis mindaz törvény, ami a törvény fogalmának megfelel, még ha nem jogi természetű dokumentum tartalmazza is). Bár a kánoni törvény (lex canonica) meghatározásától a hatályos törvénykönyvek kifejezetten tartózkodnak, a szakiroda- lom e tekintetben mégis egységesnek mondható.20 Vizsgálódásaink szempontjából ezért első helyen azt kell eldönteni, hogy melyek azok a normatípusok, amelyekkel az egyes dokumentumtípusok leírása során azok pontos jogi ereje meghatározható. A kánonjog normatípusainak egységes rendszerbe foglalására elődjéhez hasonlóan az 1983-as CIC sem vállalkozik, az 1990-ben kiadott Codex canonum Ecclesiarum Orientalium (= CCEO) pedig még e szabályoknak is csak egy részét veszi át. A normatív aktusok egyes kategóriáit a CIC I. könyvének 1. és 3-5. címe (vö. CCEO 29. cím, 1. és 3. fejezet) különféle elnevezések alatt tárgyalja. Ezeket a jogtudomány két nagyobb, egymással hierarchikus viszonyban álló csoportba sorolja, és ezzel a kánonjogi normákon belül két szintet különböztet meg. 19 HEIMERL, H., Einige Formale Probleme des postkonziliaren allgemeinen Rechts, in ÖAKR 24 (1973) 139-159 különösen 144—148. 151—155. RIBAS, J.M., La jerarquia de fuentes en el ordenamiento canónico, in Ius canonicum 13 (1973) 287-325. PREE, Bemerkungen zum Normenbegriff (4. j.), 36—37. 60. LABANDEIRA, E., Clasificación de las normas escritas canonicas, in lus canonicum 29 (1989) 679-693. GAUDEMET, J., La hiérarchie des normes dans le nouveau «Code de droit canonique», in V. SCHAMBEK, H. (ed.), Pro fide et iustitia. Festschrift für A. Card. Casaroli, Berlin 1984. 205-218. MAY, G. — EGLER, A., Einführung in die kirchenrechtliche Methode, Regensburg 1986. 166—169. PRIMETSHOFER, B., Vom Geist des „Codex iuris canonici“/19S3, in V. AMAN, K. - PRIMETSHOFER, B. - REHBERGER, K. - WINKLER, G. — ZINNHOBLER, R. (ed.), Ecclesia peregrinans. J. Lenzenweger zum 70. Geburtstag, Wien 1986. 405-417, különösen 411-415. PUZA, R., La hiérarchie des normes en droit canonique, in Revue de droit canonique (RDC) 47 (1997) 127-142. HUELS, A theory of juridical documents (17. j.). PREE, H., Esercizio della potestà e diritti dei fedeli, in CANOSA, J. (ed.), / principi per la revisione del «Codice del diritto canonico». La ricezione giuridica del Concilio Vaticano II (Pontificia Univcrsità della Santa Croce: Monografie giuridichc 10), Milano 2000. 305—346, különösen 317-321. PRIMETSHOFER, B., Approbatio in forma specifica. Überlegungen zur Normentypik im kanonischen Recht, in Archiv für katholisches Kirchenrecht (AKKR) 169 (2000) 408-432, különösen 426-431. CaPARROS, E., Territoriality and personality in the canon law system, in ERDŐ, P. - SZABÓ, P. (cd.), Territorialità e personalità nel diritto canonico ed ecclesiastico. II diritto canonico di fronte al terzo millennio (Atti dell’XI Congresso Intcmazionale di Diritto Canonico e del XV Cogresso Intemazionale della Société per il Diritto délie Chiese Orientali, Budapest, 2-7 Settembrc 2001), Budapest 2002. 315-356, különösen 329-356. SMITH, P., Determining the integral reordering of law: tools for the canonist, in Studia canonica 35 (2001) 97-132, különösen 116-124. SCHWENDENWEIN, H., Die Rangordnung der generellen Normen im Kirchenrecht, in Anales de la Faculdad de Teológia [Universidad Católica de Chile] 53 (2002) 85-108. TaWIL, E., Le respect de la hiérarchie des normes dans le droit canonique actuel, in RDC 52 (2002) 167-185. 20 DDC VI. 635-677. AYMANS, W., Lex canonica. Erwägungen zum kanonischen Gesetzesbegriff, in AKKR 153 (1984) 337-353 6s Erwägungen über die inneren fVesensmerkmale eines kanonischen Gesetzesbegriffes, in V. SCHAMBEK, Pro fide et iustitia. 193-204. URRUTIA, F. X., Legis ecclesiasticae definitio, in Periodica 75 (1986) 303-335. WÄCHTER, Gesetz im kanonischen Recht (16. j.), különösen 150-164.
