Kánonjog 6. (2004)
KÖNYVSZEMLE
166 Könyvszemle azonban az egyes fejezetek végén találunk irodalomjegyzéket, melyek a további tájékozódáshoz iránymutatók lehetnek. A kötetben való eligazodást a jól áttekinthető tartalomjegyzéken kívül részletes tárgymutató is segíti. A szerzők tekintélye, és a mű súlya biztosíték arra, hogy olyan mértékadó művet vehetünk kezünkbe, mely nem csak az osztrák állami egyházjog (vallásjog) fejlődésének fontos állomása, hanem az érdeklődő hazai közönség számára is elsődleges tájékozódási pont. SCHANDA Balázs KÄMPER, Burkhard - SCHLAGHECK, Michael, Zwischen nationaler Identität und europäischer Harmonisierung. Zur Grundspannung des zukünkftigen Verhältnisses von Gesellschaft, Staat und Kirche in Europa, (Staatskirchenrechtliche Abhandlungen 36), Duncker & Humblot, Berlin 2002, pp. 154 A német állami egyházjog egyik meghatározó könyvsorozata, a Joseph Listi által alapított, és jelenleg Wolfgang Rüfner által vezetett Institut für Staatskirchenrecht der Diözesen Deutschlands (a német egyházmegyék állami egyházjogi intézete) által gondozott „Staatskirchenrechtliche Abhandlungen” első ízben jelentkezik az állami egyházjogot európai összefüggésben tárgyaló kötettel. A kötet egy tudományos konferencia dokumentációja, melyet angol, német és lengyel szervezők 2000. szeptemberében, az Európai Unió Emberi Jogi Chartájának elfogadása után, az alkotmányozó Konvent működésének kezdetén rendeztek Canterburyben. Míg az európai horizontú állami egyházjogi munkák a közelmúltig megelégedtek azzal, hogy különböző országok modelljeit egyszerűen egymás mellett ismertették, addig újabban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a nemzeti szabályozás elsődlegessége és az európai jogközelítés között húzódó feszültségből milyen fejlődési irányok adódnak. Az állami egyházjogi modellek sajátos mozgásba lendültek, és ma már tagadhatatlan, hogy hatnak egymásra. Ahogy Gerhard Robbers megállapítja: az európai országok vallásjoga konvergál, az államegyházi megoldások visszavonulóban vannak, ugyanakkor az állam és egyház radikális elválasztását megvalósító országok együttműködési készsége erősödik. Robbers professzor nagy ívű áttekintését az Unió vallásjogának alakulásáról azzal zárja, hogy megítélése szerint a szekularizálódás időszaka végéhez ért. A társadalom, az állam és az egyház viszonyát a kötetben négy meghatározó európai ország állami egyházjogának bemutatásával láthatjuk: Remigiusz Sobanski a lengyel, Roland Minnerath a francia, Normann Doe és Joanna Nicholson a brit, Henrich de Wall pedig a német modellt mutatja be. Figyelemreméltó, hogy a hasonló kérdésfeltevések ellenére mennyire eltérő az egyes leírások személete: különösen a leginkább szerves történelmi fejlődést maga mögött tudó, és a kontinentálistól olyannyira eltérő jogi hagyományokkal rendelkező Nagy- Britannia különbözősége tűnik fel. Az állami egyházjogi modellek egymás melletti ismertetésén túl angol és német megközelítésben két politikus állásfoglalást is olvashatjuk; német részről a fokozódó szekularizációs nyomásra adott válaszkísérlet figyelemre méltó, míg Anglia vonatkozásában érdekesek azok a megnyilat
