Kánonjog 4. (2002)

JOGSZABÁLYOK - Új jogszabályok IV. Az apostoli Szentszék főbb dokumentumai 2000. V. 13-2001. IX. 27.

KÁNONJOG 4 (2002) 97-101.

JOGSZABÁLYOK

ÚJ JOGSZABÁLYOK IV.

Az Apostoli Szentszék főbb dokumentumai

2000. V. 13-2001. IX. 27.

(A kihirdetés szerint)

1. Ioannes Paulus II, Alloc, ad sodales Pontificiae Academiae Scientiarum Socialium, 2001. IV. 27. in AAS 93 (2001) 598-601. Tartalma: Április 27-én délben II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta a Pápai Társadalomtudományi Akadémia hetedik plenáris ülésének 50 tagját, akik április 23-28. között a következő témát vitatták meg: „Globalizáció és emberiség: etikai és intézményi dimenziók.” A közép- és kelet-európai kollektivista rendszerek összeomlása óta, amelynek fontos hatása volt a harmadik világra is, az emberiség új korszakba lépett, amelyben a piacgazdaság látszólag az egész világot meghódította. Ennek következménye a gazdasági és társadalmi rendszerek egymásra utaltságának növekedése, valamint új filozófiai és etikai elvek elterjedése, amelyek a világ minden részén kialakult új munka-és életkörülményeken alapulnak. Az egyház, szociális tanítása alapelveinek fényében gondosan tanulmányozza ezeket az új tényeket állapította meg a szentatya. A pápa utalt Centesimus Annus kezdetű enciklikájára, amelyben megállapította: a piac- gazdaság megfelelő válasz az emberek gazdasági szükségleteire, ám szükség van a társadalmi ellenőrzésre. Mivel a kereskedelmet és a kommunikációt már nem szabják meg határok, az egyetemes közjó azt kívánja, hogy a piac belső logikájához ellenőrző mechanizmusok társuljanak. Ez alapvetően fontos azért, hogy ne szűkítsenek le gazdasági tényezővé minden társadalmi kapcsolatot, hogy védelmet nyújtsanak a társadalom peremére szorulóknak. A globalizáció önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Azzá válik, amivé az emberek teszik. Egyetlen rendszer sem lehet öncélú, és hangsúlyozni kell, hogy a globalizáció is, mint minden más rendszer célja az emberi személy, a szolidaritás, a közjó szolgálata. Az etikai elsőbbség hangoztatása alapvető követelmény mind a személy, mind az emberi közösség számára hangoztatta a szentatya. Ugyanakkor az etikai értékek nem lehetnek a technológiai újítások vagy a hatékonyság függvényei. Az etika nem lehet egy rendszer indoklása vagy törvényesítése, célja sokkal inkább az, hogy óvjon mindent, ami egy rendszerben humánus mondotta a pápa, majd így folytatta: „Az egyház a maga részéről továbbra is leszögezi, hogy a globalizáció összefüggésében az etikai elbírálásnak két egymástól elválaszthatatlan alapelvre kell épülnie.” Ez pedig nem más, mint a személy elidegeníthetetlen értéke, valamint az emberi