Kánonjog 4. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Hámori Antal: Az abortusz büntetendő cselekményének kánonjogi tényállása (magyar állami jogi összehasonlítással)

88

KÖZLEMÉNYEK

kánon kidolgozásának pillanatában, úgy tűnik, hogy nem vettek tekintetbe, s így nem is lehetett felfogni, egy nem a terhességre vonatkozó abortusz-fogalmat”;13 majd így folytatja: „Mivel az abortusz kánoni fogalma jogi fogalom volt, nincs kétség afelől, hogy egy törvényi rendelkezés ennek a fogalomnak a körét tágíthatná vagy szűkíthetné. Viszont kétesnek tűnik az, hogy ez egy hiteles magyarázat révén hajtható végre, még ha ugyanolyan érvénye van, mint magának a törvénynek (ld. CIC 16. kánon 2. §), főleg akkor, ha számolunk azzal, hogy a büntetőszabályokat szorosan kell értelmezni (Id. CIC 18. kánon). Továbbá nem szabad megfeledkeznünk a pontos szövegről, vagyis arról, hogy a hiteles értelmezés, amelyet magyarázunk, nem szándékozik tipizálni egy új büntető tényállást, hanem tisztázni kívánja a törvénykönyvben már szabályozott büntetendő cselekmény bizonytalan aspektusait, ...”.14 Sanchis szerint szükség volna, a születő emberi élet értékének és a világrahozatal méltóságának védelme érdekében, egy részletezett kánoni normára, mely az emberi létrehozás folyamataiba orvos-biológiai módszerekkel történő beavatkozások nem megengedett használatára vonatkozik.

Erdő Péter nem vitatja, hogy az in vitro megtermékenyített, méhen kívüli magzat megölése is a magzatelhajtás büntetőjogi törvényi tényállása szerinti abortusznak minősül.15

Ezzel kapcsolatos álláspontom összefoglalása, a Pápai Kódexmagyarázó Bizottság hiteles magyarázatát vallva:

1. abortuszon, az abortusz előidézésén („abortum procurat”) a magzat megölését kell érteni, a fogantatás pillanatától kezdve, függetlenül fejlettségi fokától, az elkövetés módjától, eszközétől, és attól, hogy természetes vagy mesterséges úton (in vitro) következett-e be a megtermékenyítés (mindegy, hogy a magzat a méhen, illetve az anya testén kívül, vagy azon belül van);

2. az 1. pontban foglaltak szerint sincs megfeledkezve a pontos szövegről; a magzatelhajtás büntetőjogi tényállását magában foglaló kánont - újabb törvényi meghatározás hiányában - a kánoni hagyományt is figyelembe véve kell értelmezni (ld. CIC 6. kánon 2. §); a törvényhozó, ellenállva a többektől érkező kéréseknek, az 1983. évi CIC-ben sem akarta meghatározni az abortusz fogalmát;16 a lényeg pedig a magzat megölésén van17;

13 „tra l’altro perché al momento dcU’claborazionc del canone sembra ehe non si fosse considerata, né era allora concepibilc, una nozione di aborto non riferita alla gravidanza.” (ld. 3-as sz. lábjegyzet, 668.)

14 Ld. uo. 669.

15 Ld. 4-es sz. lábjegyzet, 346.(Távlatok), valamint 535-536. (Egyházjog), és Az Egyházi Törvénykönyv. (A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal.). 4. k. Szcrk., fordította és a magyarázatot írta: ERDŐ P. Bp., 2001. 942-943. (Erdő Péter által írt magyarázatban: „A kánonban jelzett magzatelhajtáson nem csupán az éretlen magzat kivetése értendő, hanem a megfogant embrió bármilyen módon cs helyen („lombikban”) való elpusztítása is, vö. PCI, Resp., 1988. XII. 12: AAS 80, 1988, 1818.”).

16 A CIC-re nem jellemző a fogalom-meghatározás.

17 Vö. 4-cs sz. lábjegyzet, 346. (Távlatok), valamint 536. (Egyházjog).