Kánonjog 4. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Hámori Antal: Az abortusz büntetendő cselekményének kánonjogi tényállása (magyar állami jogi összehasonlítással)
86 Közlemények 1. AZ ABORTUSZ FOGALMI MEGHATÁROZÁSA Sanchis felhívja a figyelmet, hogy az (előidézett) abortusz kánoni fogalma nem esett egybe az orvosi, illetve erkölcsi értelemben vett abortusz-fogalommal. Véleménye szerint orvosi szempontból az előidézett abortuszt a magzat életképessé válása előtti terhesség-megszakításként, elvetélésként határozzák meg; a magzat életképessége alatt a méhen kívüli élethez szükséges fejlődési feltételek fennállását értik (Sanchis ezt a 28. héttől említi); ettől kezdve pedig nem abortuszról beszélnek, hanem „koraszülés”-ről (parto prematuro). Erkölcsi oldalról közelítve viszont a döntő szempont az emberi lény léte, annak elpusztítása. A klasszikus erkölcsi tanítás magzatgyilkosság és abortusz között tett különbséget. Az előbbin a(z anyaméhen kívül is életképes) magzatnak az anyaméhben történő megölését (caedes in utero), az utóbbin a „fejletlen” (az anyaméhen kívül még nem életképes) magzatnak az anyaméhből való, halálát okozó eltávolítását értették. Az abortusz kánoni fogalma kapcsán Sanchis kiemeli, hogy bár az 1917. évi CIC nem tartalmazott definíciót, „valódi gyilkos”-nak minősült az, aki bármilyen módon is abortuszt követett el. A vélemények azonban a kánonjogászok körében sem voltak egyezőek. Sanchis rámutat, hogy a technikai fejlődés eredményei, illetőleg az abortusz céljából alkalmazott modern eszközök megjelenése következtében időszerűtlenné vált a magzatgyilkosság és az abortusz közötti különbségtétel; s hogy az abortusz kánoni fogalmának tisztázása amiatt (is) különösen fontos, mert a büntetés súlyossága és az automatikus mód, amellyel a büntetés hatálya alá kerül az elkövető, nem teszik lehetővé sem a határozatlanságot, sem pedig a bizonytalanságot (vő. CIC 14. kánon).4 A kérdés5 végül a Pápai Kódexmagyarázó Bizottság6 elé került, amely azt a választ adta, hogy abortuszon (magzatelhajtáson) a magzat7 megölését kell érteni, bármily módon illetve eszközzel (pl. spirállal, gyógyszerrel), és a fogantatás pillanatától kezdve8 bármilyen időben (akár a „fejletlen”, akár a „fejlett” magzatnak az anyaméhtől való eltávolítása, vagy méhen kívüli, in vitro megtermékenyítés során történő elpusztítása révén) is kövessék el azt;9 azaz kánonjogi értelemben a 4 Megjegyzendő, hogy már Nagy Szent Baszileiosz kánonjai sem tettek különbséget „kiformálódott” és „még formátlan” magzat között: mindkét eseti körben gyilkosságnak minősült a cselekmény. (Részletesen ld. ERDŐ P., Magzatvédelem a mai egyházjogban. Távlatok. 1995/3-4. sz. 343-344.), valamint ld. ERDŐ P., Egyházjog. Bp„ 1992. 535. 5 „Vajon magzatelhajtáson (abortuszon), amelyről az 1398. kánonban van szó, csak az éretlen magzat kivetése értendő-e, vagy ugyanazon magzat megölése is, bármilyen módon és bármely helyen is végzik a fogantatás pillanatától kezdve?” 6 1989. március 1-től: Pápai Törvénymagyarázó Tanács. 7 „A magzat kifejezés a világrahozatal gyümölcse, a fogantatástól a születésig terjedő szakaszban.” („II termine feto indica il futuro della generazione umana, neH’arco di tempo ehe va dal conccpimcnto fino alla nascita.”) „Megölni annyit jelent, hogy halált okozni, ...” („Ucciderc significa causare la morte, ...”) Ld. 3-as sz. lábjegyzet, 667-668. 8 A fogantatás pillanata, mint kezdő időpont magából a kánon szövegéből is nyilvánvaló, mivel ott időbeli megszorítás nincs, a törvényeket pedig a szavak sajátos jelentése szerint kell érteni (vö. CIC 17. kánon).
