Kánonjog 4. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs: Megjegyzések a Collectio Canonum Anselmi Lucensis III. könyvének néhány római jogi részletet tartalmazó 90. kánonja kapcsán
Közlemények 83 válasszanak bírákat.29 30 Gergely pápának ez a rendelkezése különbözik az előzőekben ismertetett pszeudo-izidori kánonoktól. A következő kánon (III. könyv 31. kánon), újból pszeudo-izidori szöveget közöl Fabianus pápának (236-250) tulajdonítva, és szintén lehetőséget nyújt a püspök megvádolására, azonban ez csak a dogmatikai eltévelyedés esetére terjed ki. Valójában ez is sajátosan pszeudo- izidori értelmezés. Az anzelmi változat a következő: Si enim a fide deviaverit episcopus, erit corrigendus prius secrete a subditis; quod si incorrigibilis, quod absit, apparuerit, tunc erit accusandus a primate suo ad sedem apostolicam v' A pszeudo-izidori pedig: Si enim a fide deviaverit episcopus, erit corrigendus prius secrete a subditis; quod si incorrigibilis, quod absit, apparuerit, tunc erit accusandus ad primates suos aut ad sedem apostolicam 31 Az anzelmi változat előírja az alárendeltek számára feljebbvalójuk helyreigazítását zárt körben, az Újszövetség tanításának megfelelően. Ha ennek nyomán nem áll be változás teológiai nézeteiben, úgy saját prímásának a feladata az Apostoli Szentszék tájékoztatása. A pszeudo-izidori változat két illetékes tekintélyről beszél, a prímásról és az Apostoli Szentszékről. Az alacsonyabb rangú klerikusok mindkét illetékest tájékoztathatják. Minket leginkább az az alapvető különbség foglalkoztat, ami Gergely pápa és Fabianus pápa levele között fenn áll. Gergely pápa levele nem tett említést dogmatikai tévedésről, illetve egy világi tekintélyt nevezett meg a vizsgálat lefolytatására. Úgy tűnik számunkra, hogy Gergely pápa nem olyan bűnökről beszél, amelyek a teológia tárgyát érintik. A III. könyv 90. kánonja belső egyházi ügyet érintő bűntettekről beszél és annak illetékes fórumául a püspököt tünteti fel. Logikus tehát a következtetésünk, hogy a III. könyv 30. kánonja ezzel szemben olyan súlyos esetekre vonatkozik, amelyek világi, és nem egyházi tekintélyt, vagy törvényt sértettek meg. A III. könyv 31. kánonja, amelyet Luccai Szt. Anzelm szerkesztett meg, elhagyva a pszeudo-izidori változat egy rövid szakaszát, erősíti a Szentszék tekintélyét. Tisztán láthatjuk tehát a gregoriánus reform gondolkodási módját, amely a püspökök kihágásaival szemben minden hatalmat a pápának tart fenn. Nagy Szent Gergely pápa, az általa jól ismert római jogi technikát alkalmazta az Egyház autonómiájának megvédésére. Felhasználta világi tekintélyek segítségét, amikor az ügy nem belső egyházi kérdést érintett, de a döntési jogot fenntartotta a pápai tekintély számára. I. Gergyely pápa intézkedései öt évszázaddal később újra fontos szerepet kaptak a gregoriánus reform értelmezési horizontjában. 29 (...) Si quis vero vel clericus vel laicus contra episcopum causam habuerit, tunc te interponere debes, ut inter cos aut ipse cognoscas aut certe te ammonente sibi iudices eligant. Nam si sua unicuique episcopo jurisdictio non servantur, quid aliud agitur, nisi ut per nos, per quos ecclesiasticus custodiri illic ordo debuit, confundatur? THANER 131. 30 THANER 132. 31 HINSCHIUS 166.
