Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs: A vallásszabadság érvényesülése a spanyol jogban az állami egyházjogot érintő jogszabályok és a nemzetközi megállapodások alapján
A VALLÁSSZABADSÁG ÉRVÉNYESÜLÉSE A SPANYOL JOGBAN 31 helyzetének helyreállítását Spanyolországban,17 a további bekezdések pedig garanciákat tartalmaznak az egyház tevékenységének és intézményeinek megfelelő anyagi ellátására.18 Az 1946. július 16-án aláírt újabb megállapodás B. részében rendelkezett a Madridi Nunciatúra működéséről.19 A Spanyol Állam megegyezett a szemináriumok és egyházi egyetemek állami támogatásáról (1946. december 8.),20 a Madridi Rota működésének visszaállításáról és a tábori lelkészi szolgálat tevékenységének újraszabályozásáról (1950. augusztus 5.),21 külön kitérve a haditengerészetnél és a légierőnél szolgálatot teljesítő káplánokra.22 Ez utóbbi megállapodás a tábori vikariátus működését püspöki rangban lévő ordinárius alá rendelte, továbbá mentesítette a sorkatonai szolgálat alól a papokat, szeminaristákat, szerzeteseket és szerzetesnövendékeket.23 Az 1953. augusztus 27-én kötött új konkordátummal24 a katolikus vallás visszanyerte a spanyol nemzet egyedüli vallása” státuszt,25 amellyel együtt állami védelmet és támogatást kapott. A 36 cikkelyre osztott ünnepélyes megállapodás biztosította a katolikus vallás szabad és nyilvános gyakorlását, illetve a lelki- pásztorok szabad pasztorális tevékenységét az ország területén.26 Beszélt az egyházmegyék, plébániák, szerzetesközösségek elismeréséről,27 amelyek belső jogát a kánonjog szabja meg.28 Feljogosította a közigazgatási egységek világi vezetését a helyi egyházi ünnepek külső elismerésére. A konkordátum a püspökök megválasztására vonatkozóan érvényben hagyta az 1941. június 7-én kötött megállapooponer a todos o a algunos de los nuevos nombres las manifestará a la Santa Sede. En caso de que transcurriesen trienta dias desde la fccha de la susodicha comunicación sin una respuesta del Gobiemo, su silencio se interpretarà en el sentido de que éstc no tiene objeciones de aquella indole que oponer a los nuevos nombres; quedando entendido que entonces el Jefe del Estado presentará sin más a Su Santidad uno de los candidatos incluidos en dicha tema. AAS 33 (1941) 480. 17 El Gobiemo Espanol, por su parte, se compromete formalmcnte a concluir cuanto antes con la Santa Sede un nuevo Concordato inspirado en su deseo de restaurar el sentido catôlico de la gloriosa tradíción nációnál. AAS 33 (1941) 481. Art. 7-8. AAS 33 (1941) 481. 19 Leges Ecclesiae post Codicem iuris canonici editae, II. Roma 1969. 2353-2354. 20 Conventio inter Sanctam Sedem et Hispaniam circa seminaria et universitates studiorum ecclesiasticas. Leges Ecclesiae, II. 2386-2390. 21 Sollemnis conventio inter Sanctam Sedem et Gubernium Hispanicum circa jurisdictionem castrensem et spiritualem curam exercitus hispaniarum. AAS 43 (1951) 80-86. 22 Vö. Art. 7. AAS 43 (1951) 82. 23 Art. 12. AAS 43 (1951) 84. 24 BIGORDA, J., „El Concordato de 1953, expression Juridica de las relaciones entre la Iglesia y el Nuevo Estado“ in Iglesia y Sociedad en Espana (1939-1975), Madrid 1977. 281-312. vö. AAS 45 (1953) 625-655. art. 1. La Rcligón Católica, Apostólica, Romana sigue siendo la única de la Náción cspanola y gozará de los derechos y de las prerrogativas que le corrcspondcn en conforanidad con la Ley Divina y el Derecho Canonico. 25 Vö. Art. 1. 26 Art. 2. AAS 45 (1953) 626-627. 27 Art. 4. AAS 45 (1953) 627-628. 28 Vö. Art. 5. AAS 45 (1953) 628.
