Kánonjog 4. (2002)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)

A HÁZASSÁGI BELEEGYEZÉS SZÍNLELÉSE (1101. K..) 27 véve más, mint a pszichés relatív képtelenség, mivel a felek egyike sem mutat pszichés anomáliákat, vagy a személyiség kóros zavarait. Mindkét fél külön nor­mális, csak együtt nem megy, vagyis morális értelemben lehetetlenné válik sze­mélyes integrációjuk.21 A házasság természeténél fogva a felek javára irányuló teljes életközösség, amely a beleegyezés lényegi tárgyát képezi. Egymás kölcsönös elfogadása és át­adása, amelyben konstitutív szerepe van a szexuális életnek. Olyan szeretetközös- ség tehát, amely konkrét feladatok elkötelezett vállalásában áll. Az egész élet kö­zössége olyan jogokat és kötelezettségeket is jelent, amelyek a házastársak szemé­lyes kapcsolatában lényegesek, de ugyanakkor különböznek a hagyományos fel­sorolásokban szereplő házastársi jogoktól, vagyis a házastársi cselekedethez, a gyermekhez, a hűséghez és a felbonthatatlansághoz való jogtól. Aki tehát a házas­ságtól idegen célok érdekében nem szándékozik valódi házasságot kötni, s ezzel kizárja az élet közösségét jelentő személyes kapcsolatokhoz való jogot, érvényte­lenül házasodik. Érvénytelenül köt házasságot az, aki 1. a partnerével akar élni szeretet nélkül és gyűlöletes körülmények között, 2. aki minden interperszonális kapcsolatot ki­zár, 3. aki ignorálja azokat a kötelességeket, melyek az életközösséggel járnak, pl. az, aki gyűlöletből, bosszúból köt házasságot, és ezért minden interperszonális kapcsolatot kizár, vagy aki csak gyermek szülésére, a háztartási teendők ellátására használja a házastársát, vagy aki súlyos beteggel házasodik, de egyáltalán nem tö­rődik vele, legfeljebb orvosokra bízza és várja a halálát. Aki tehát a házastársát kizárólag szexuális partnernek, jövedelemforrásnak, pusztán ingyen háztartási alkalmazottnak szánja, a személyes kapcsolattól pedig eleve, pozitív akarati cselekedettel elzárkózik, érvénytelenül köt házasságot. Ezek a tényállások nem tévesztendők össze a felek között esetleg fennálló ridegséggel, szeretetlenséggel, ami súlyos teher, de nem semmisségi cím. 23.3.4. Az életközösséghez való jog kizárása Ez az utóbbi évtizedekben nagy vita tárgya volt, hogy vajon új, önálló semmis­ségi cím lehet-e ez a kategória, vagyis lényegi eleme-e a házasságnak, mert ha igen, akkor ennek a kizárása is semmisséget von maga után. Mit foglal igazában magába ez a fogalom? Úgy tűnik a mai jogtudomány és joggyakorlat állása szerint más ez a jog, mint összessége mindazoknak a jogoknak és kötelességeknek, melyek az érvényes beleegyezésből származnak (ebben az esetben kizárása teljes kizárás lenne). Azt kell mondanunk, hogy a beleegyezés tárgyának egy lényegi elemével van dolgunk. Ugyanakkor tartalmának pontos meghatározását illetően a jogtudomány és a joggyakorlat ma sem jutott nyugvó­pontra. Az tény, hogy korábban nem szenteltek ennek a témának nagy figyelmet a kánonjogászok, legfeljebb úgy, hogy a házasság másodlagos céljának tekintették és a kölcsönös segítségnyújtás kategóriájával azonosították. Ez a fogalom azon­ban a jogban szinte teljesen elszegényedett a bibliai értelméhez képest. Ha így ért­jük, akkor nem okoz gondot a házasság másodlagos (de lényegi) céljai közé tenni, mivel azt jelenti, hogy a feleknek segíteniük kell egymást a házi-, a gazdasági-, 21 VILEGGIANTE, S., II bonum coniugum, 208-210.

Next

/
Oldalképek
Tartalom