Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)
A HÁZASSÁGI BELEEGYEZÉS SZÍNLELÉSE (1101. K..) 27 véve más, mint a pszichés relatív képtelenség, mivel a felek egyike sem mutat pszichés anomáliákat, vagy a személyiség kóros zavarait. Mindkét fél külön normális, csak együtt nem megy, vagyis morális értelemben lehetetlenné válik személyes integrációjuk.21 A házasság természeténél fogva a felek javára irányuló teljes életközösség, amely a beleegyezés lényegi tárgyát képezi. Egymás kölcsönös elfogadása és átadása, amelyben konstitutív szerepe van a szexuális életnek. Olyan szeretetközös- ség tehát, amely konkrét feladatok elkötelezett vállalásában áll. Az egész élet közössége olyan jogokat és kötelezettségeket is jelent, amelyek a házastársak személyes kapcsolatában lényegesek, de ugyanakkor különböznek a hagyományos felsorolásokban szereplő házastársi jogoktól, vagyis a házastársi cselekedethez, a gyermekhez, a hűséghez és a felbonthatatlansághoz való jogtól. Aki tehát a házasságtól idegen célok érdekében nem szándékozik valódi házasságot kötni, s ezzel kizárja az élet közösségét jelentő személyes kapcsolatokhoz való jogot, érvénytelenül házasodik. Érvénytelenül köt házasságot az, aki 1. a partnerével akar élni szeretet nélkül és gyűlöletes körülmények között, 2. aki minden interperszonális kapcsolatot kizár, 3. aki ignorálja azokat a kötelességeket, melyek az életközösséggel járnak, pl. az, aki gyűlöletből, bosszúból köt házasságot, és ezért minden interperszonális kapcsolatot kizár, vagy aki csak gyermek szülésére, a háztartási teendők ellátására használja a házastársát, vagy aki súlyos beteggel házasodik, de egyáltalán nem törődik vele, legfeljebb orvosokra bízza és várja a halálát. Aki tehát a házastársát kizárólag szexuális partnernek, jövedelemforrásnak, pusztán ingyen háztartási alkalmazottnak szánja, a személyes kapcsolattól pedig eleve, pozitív akarati cselekedettel elzárkózik, érvénytelenül köt házasságot. Ezek a tényállások nem tévesztendők össze a felek között esetleg fennálló ridegséggel, szeretetlenséggel, ami súlyos teher, de nem semmisségi cím. 23.3.4. Az életközösséghez való jog kizárása Ez az utóbbi évtizedekben nagy vita tárgya volt, hogy vajon új, önálló semmisségi cím lehet-e ez a kategória, vagyis lényegi eleme-e a házasságnak, mert ha igen, akkor ennek a kizárása is semmisséget von maga után. Mit foglal igazában magába ez a fogalom? Úgy tűnik a mai jogtudomány és joggyakorlat állása szerint más ez a jog, mint összessége mindazoknak a jogoknak és kötelességeknek, melyek az érvényes beleegyezésből származnak (ebben az esetben kizárása teljes kizárás lenne). Azt kell mondanunk, hogy a beleegyezés tárgyának egy lényegi elemével van dolgunk. Ugyanakkor tartalmának pontos meghatározását illetően a jogtudomány és a joggyakorlat ma sem jutott nyugvópontra. Az tény, hogy korábban nem szenteltek ennek a témának nagy figyelmet a kánonjogászok, legfeljebb úgy, hogy a házasság másodlagos céljának tekintették és a kölcsönös segítségnyújtás kategóriájával azonosították. Ez a fogalom azonban a jogban szinte teljesen elszegényedett a bibliai értelméhez képest. Ha így értjük, akkor nem okoz gondot a házasság másodlagos (de lényegi) céljai közé tenni, mivel azt jelenti, hogy a feleknek segíteniük kell egymást a házi-, a gazdasági-, 21 VILEGGIANTE, S., II bonum coniugum, 208-210.
