Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)
A HÁZASSÁGI BELEEGYEZÉS SZÍNLELÉSE ( 1101. K.) 23 A szentségi jelleg kizárásának tényállása nem áll be automatikusan azzal, hogy valaki megkeresztelt létére hitetlenségben veszi fel a házasság szentségét, ahhoz tehát pozitív akarati cselekedetre van szükség. A hitetlen megkereszteltek házasságának semmisségét inkább a tévedés, mint a kizárás okozza. A szentségi jelleg kizárása inkább akkor áll fenn, ha valaki olyan ellenséges a hit tanításával, az egyházzal szemben, hogy pl. így gondolkodik: ha mindenképp létrejön a szentség, akkor nem akarom a házasságot.12 2.3.3. A házasság lényegi elemei és kizárásuk Ezeket nem határozza meg a Kódex, tehát ez a jogtudomány és a joggyakorlat feladata. Míg a lényegi tulajdonságok megadják a házasság lényegi struktúráját, addig a lényegi elemek a házasság céljait és értékeit emelik ki. Ide tartoznak a házasság javai, a gyermek java, a hűség java, a felek java, de ide sorolható az ún. életközösséghez való jog is és mindazok a lényegi elemek, amelyeket a jövőben ismer fel a jogtudomány vagy a joggyakorlat. Felvethetjük azt a kérdést, hogy a gyermek javának, vagy a testhez való jognak az ideiglenes kizárása érvénytelenítő kizárás-e? E területen sincs egységes vélemény sem a szerzők között, sem a joggyakorlatban. A testhez való jogot egyesek annyira örökösnek és kizárólagosnak tartják, hogy ideiglenesen sem lehet kizárni. Itt azonban különböztetnünk kell a jog kizárása és a jog kölcsönös megegyezéssel történt ideiglenes nem gyakorlása között. Megalapozottabb tehát ez az utóbbi vélemény. Eszerint a gyermek javával kapcsolatban is az ideiglenes kizárást nem a jog kizárásaként, hanem gyakorlásának felfüggesztéseként kell felfognunk. Ezt a felfüggesztést a felelős atyaságnak való megfelelni akarás indokolttá teheti. Ezekben az esetekben tehát csakis az abszolút és örökös kizárás jelent jogilag invalidáló hatást. Tovább feszegetve a problémát, kérdezhetjük, hogy le lehet-e mondani a testhez való jog gyakorlásáról kölcsönösen és életre szólóan? Ez az ún. szűzi házasság (matrimonium virgineum). Nem azonos-e ez a szituáció a jog kizárásával? Szimpatikusnak tűnhet ez a megoldás, de nem igaz. Hasonló ez ahhoz, amikor a házassághoz való jog gyakorlásáról életre szólóan lemond a szent rendet felvevő, vagy a szerzetes fogadalomtételekor. A jog marad, de nem élnek vele. Végül is nem kötelező házasságban élni, s aki benne él, annak nem kötelező a házasélet (ha szabadon és kölcsönösen lemondanak gyakorlásáról). Oka lehet az ilyen lemondásnak az, ha megalapozott a félelem, hogy a gyermek súlyos betegséggel (fogyatékosság) fog születni. A alábbiakban az egyes lényegi elemek kizárásainak eseteit vizsgáljuk meg: 12 VERSALDI, G., Exclusio sacramentalilalis matrimonii ex parte baptizatorum non credentium: error vel potius simulatio?, in Periodica 79 (1990) 421 és 430.; FALTIN, D., L’esclusione della sacramentalità del matrimonio con particolare riferimento al matrimonio dei battezzati non credenti, in AA.VV., La simulazione del consenso matrimoniale canonico (Studi giuridici XXII.) Città del Vaticano 1990, 80-94.; BIANCHI, P., Società secolarizzata ed esclusione della sacramentalità del matrimonio: un motivo di nullità matrimoniale in crescita?, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 4 (1991) 80.
