Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)
A HÁZASSÁGI BELEEGYEZÉS SZÍNLELÉSE (1101. K.) 2! elutasítja, érvénytelenül házasodik. A kizárás más, mint a hűség megszegése (ennek egyik jogkövetkezménye lehet az örökös különválás a kötelék fennmaradásával). A kizárás azt foglalja magában, hogy valaki elidegeníthetetlen jogának tekinti a szabados életet, és feleségével (férjével) ilyen körülmények között kíván együtt élni. De lehetséges közös megállapodás az ún. nyílt házasság kötéséhez. Ebben az esetben is érvénytelen a kötés (feltétlen és feltételes akarat8). A felbonthatatlanság kizárása azt jelenti, hogy valaki csak meghatározott időre akar házasodni (pl. amíg fel nem építjük a házat, amíg meg nem vesszük az autót, a nyaralót, vagy konkrét időtartalomban állapodnak meg, mondjuk 10 év, stb.). Kizárja a felbonthatatlanságot az, fenntartja a jogot a váláshoz. A mai társadalmi felfogás a házasságot felbontható intézménynek tekinti. Ez szinte eleve meghatározhatja a felek tudatát (ám ebből nem szükségképp következtethetünk az akarat szükségszerű meghatározottságára!). Objektív értelemben ez egy lényegi tévedés, de mivel az emberi tudatba annyira beleivódott, hogy meghatározhatja az akaratot, tehát a színlelés valódi okává válhat. 2.3.2. A szentségi méltóság kizárása A kizárás szempontjából a szentségi jelleget a keresztény házasság harmadik lényegi tulajdonságának tekinthetjük. A szentségi jelleg kizárása egyes szerzők szerint ma is teljes kizárásnak minősül, mivel a megkereszteltek között a szerződés és a szentség egymástól elválaszthatatlanok.9 E felfogás szerint aki kizárja a szentségi jelleget, szükségképp kizárja magát a házasságot is. Ha valaki valódi házasságot akar, ez a szándék szükségképp magába foglalja a szentségi jelleget is (Qui vult contractum, vult sacramentum). A problémát kiélezi az ún. nem hívő megkereszteltek házassága. Hogyan jön létre a szentség, nem lehet-e valóban kizárni a szentségi jelleget. Erről különös világossággal, úttörő módon értekezik Z. Grocholewski. Okfejtése a következő: a ‘17-es Kódex kommentátorai úgy képzelték el a szentség kizárását, mint a házasság teljes színlelését. Nem engedték meg azt a lehetőséget, hogy a szentségi jelleget is ugyanúgy ki lehetne zárni, mint mondjuk a felbonthatatlanságot. Ez azonban nem igaz. Különbséget kell tenni az ontológiai és a pszichikai rend között. így aki az ontológiai rendben kizárja pl. az egységet, kizárja magát a házasságot is, mivel az egység nélkül nincs valódi házasság. Amikor a szerzők megkülönböztetik a teljes és a részleges kizárást, akkor a pszichológiai rendet veszik tekintetbe, vagyis úgy ahogy a házasságot a felek látják, akik azt gondolják, hogy valódi házasságot akarnak, ám az ontológiai rend szerint nincs szó valódi házasságról a kizárás miatt. A szentségi jelleg kizárását viszont csakis az ontológiai rend szerint szemlélték. Márpedig lehetséges a pszichikai rend szerinti szemlélet is. Ezért önálló semmis8 BIANCHI, P., II pastore d'anime e la nullitá dei matrimonio. IV. La simaulazione del consenso. Nozioni generali. V. L’esclusione della prole, in Quaderni di Diritto Ecclesiale 6 (1993) 196-206. 9 BURKE, C„ La sacramentalità del matrimonio: rißessioni canoniche, in AA.VV., Sacramentalità e validità del matrimonio nella giurisprudenza del Tribunale della Rota Romana (Studi giuridici XXXVI.), Città del Vaticano 1995. 147-148.
