Kánonjog 4. (2002)

KÖNYVSZEMLE

Könyvszemle

151

temek magyar hallgatói, milyen megjegyzésekkel kísérték mestereik előadásait, írásait.

Szuromi Szabolcs a korai magyarországi zsinatokkal foglalkozik. Különösen a nyugati Egyházban közkézen forgó kánonjogi gyűjteményeknek a hazai zsinati jogalkotásra gyakorolt hatását vizsgálja. Számos figyelemreméltó megállapítása közül különös érdeklődésre tarthat számot az 1092. évi Szabolcsi Zsinatnak a papi nőtlenséggel kapcsolatos rendelkezéseiről szóló elemzés. Ennek eredményeként a szerző arra a felismerésre jut, hogy a bizánci egyházfegyelemhez hasonló tartalmú rendelkezések nem, vagy legalábbis nem teljességgel közvetlen keleti hatás eredményei, hanem jelentős mértékben régi nyugati egyházjogi gyűjteményekre vezethetők vissza.

A kötetben foglalt tanulmányok alapján mind az oktatás és a könyvkultúra, mind a zsinati jogalkotás területén további erőteljes vonásokkal gazdagodik az a kép, mely az utóbbi évek kutatásai nyomán hazai középkori egyházjogunkról kialakult. Nem sajátos, szinte törvényen kívüli terület volt hazánk, hanem a középkor folyamán egyre nagyobb mértékben - legalábbis a kánonjog területén - az egész Európát átjáró római-kánoni jogi kultúra erőteljes érvényesülésének színhelye. Ennek egyre részletesebb bemutatása pedig az egységes európai jogi kultúrához visszataláló korunkban különösen is aktuális.

(részlet a szerkesztő előszavából)