Kánonjog 4. (2002)

JOGGYAKORLAT - Ungvári Károly Lászlóné: A drogfüggőség kánonjogi megítélése, különös tekintettel a házasságra való képtelenségre

138 Joggyakorlat Pompedda150 ítéletében a felperes által alkalmazott barbiturátok okozta értelmi tompulás, az érvényes beleegyezéshez szükséges felelős ítélethozatalt tette lehe­tetlenné. Egy másik esetben151 a leendő házastárssal szemben támadt heves aver­zió leküzdésére használt nagy mennyiségű nyugtató központi idegrendszerre gya­korolt hatása, a felperes akarati képességét teljes mértékben korlátozta. A felperes saját vallomása szerint gyógyszermentes állapotban nem kötött volna házasságot. Ismét egy másik esetben152 a marihuána-fogyasztás, majd később a krónikus heroin-függőség következtében a felperes teljesen elvesztette kapcsolatát az őt kö­rülvevő világgal. A számára ily módon megduplázódott világban nem tudott kü­lönbséget tenni a valós és a kábítószer hatására benne kialakult fiktív világ között. Ezért a bírók az ítélőképesség hiányában a felperes házasságra való képtelensége mellett foglaltak állást. Megítélésünk szerint az 1095.k.2. pontjának gyakorlati alkalmazása szempont­jából igen fontos Stankiewicz megnyilatkozása, aki ítéletében kihangsúlyozta, hogy ezt a semmisségi okfőt csak az anomáliák súlyosabb eseteiben lehet alkal­mazni.153 A drogfüggőség és az ítélőképesség súlyos hiányának összefüggésében a vizs­gált ítéletek alapján megállapíthatjuk, hogy az esetekre nézve nem lehet általános, azaz mindenre kiterjedő következtetéseket levonni. Magyarázható ez a kábítósze­rek sokféleségével, illetve az egyes alanyokra gyakorolt eltérő hatással is. Az ille­tő pszichikai státuszának függvényében ugyanaz a szer más és más hatásokat vált­hat ki. Éppen ezért a fentiekben kifejtett kritériumok figyelembevételével, az eljá­rás során minden egyes esetben külön vizsgálandók a kábítószer által kiváltott ha­tások. III. 3. Drogfüggőség, mint a házasság lényegi kötelezettségei- nek válla­lására való képtelenség Az 1095.k.3. pontja azok házassági képtelenségét nyilvánítja ki, akik pszichi­kai természetű okok miatt a házasság lényegi kötelezettségeit nem tudják vállalni. A képtelenségnek ez a típusa nem a beleegyezés pszichológiai aktusára való köz­vetlen képtelenség, hanem a személy olyan fogyatékossága, amely a beleegyezés tárgyát érinti. Ekkor az alany a beleegyezésből származó kötelezettségeket képte­len felvállalni, illetve a gyakorlatban megvalósítani. Ennél az okfőnél külön kérdést alkot, melyek az 1095.k.3. pontjában megjelenő házassági lényegi kötelezettségek? Mivel közvetlen válasz nem áll rendelkezé­sünkre, ezért azt az indirekt módszerhez folyamodva, az 1055.k. szövegéből ol­vashatjuk ki. A házasság mindenekelőtt a kölcsönös adás és elfogadás által egy egész életre szóló szeretetközösség, amely a felek javát, illetve a gyermekek nem­zését és nevelését hivatott szolgálni. Ezen túlmenően a lényegi kötelezettségek 150 SRR Dec. 62 (1970) 1171-1180. 151 SRR Dec. 65 (1973) 484-493. 152 SRR Dec. 76 (1984) 263-271. 153 SRR Dec. 82 (1990) 155-156.

Next

/
Oldalképek
Tartalom