Kánonjog 4. (2002)
JOGSZABÁLYOK - Új jogszabályok IV. Az apostoli Szentszék főbb dokumentumai 2000. V. 13-2001. IX. 27.
100 Jogszabályok zétett 5. instrukció, amely ez év április 25-e óta érvényben van, a római liturgia szövegek népnyelvre fordításával foglalkozik, leszögezve e fordításokkal kapcsolatos alapelveket, az immár több mint 30 éves eddigi tapasztalat jegyében. Az új instrukció értelmében csak a többség által beszélt nyelvet kellene használni a liturgikus szertartások során, szem előtt tartva pl. azt is, hogy van-e megfelelő számú pap, diakónus és világi hívő, akik beszélik a nyelvet, továbbá olyan gyakorlati problémával is számolni kell, hogy megvannak-e a szükséges anyagi eszközök a liturgia hiteles fordítására, kiadására és terjesztésére. A tudományos és kulturális alappal nem rendelkező nyelvjárások nem fogadhatók el szoros értelemben vett liturgikus nyelvként, de használatuk megengedhető a hívek egyetemes könyörgéseiben, az énekekben és a homília egyes részeiben. Az instrukció lényegi része új és korszerűsített kifejtése azoknak a lényegi elveknek, amelyeket alkalmazni kell a liturgikus szövegek modern nyelvi fordításai esetében. A dokumentum hangsúlyozza a liturgia szakrális jellegét és azt a követelményt, hogy ezt a fordításoknak is tükrözniük kell. A fordítás nyelvezete legyen érthető, hogy az egyszerű emberek is megértsék, de adja vissza az eredeti szöveg méltóságát, szónoki ritmusát. Olyan nyelvezet legyen tehát, amelyet a dicséret és a tiszteletadás jellemez és amely a hála hódoló kifejezése Isten dicsősége iránt. A fordításoknak arra kell törekedniük, hogy az eredeti kifejezéseket ne bővítsék és ne szűkítsék le, kerüljenek el minden olyan szót, amely tipikus kereskedelmi, politikai, ideológiai közhelyekre emlékeztet. A fordítás legyen csoportmunka, melynek fő célja az, hogy megőrizze a legtökéletesebb azonosságot az eredeti és a modern nyelv között. Külön figyelmet érdemel a liturgikus célú Szentírás-fordí- tás, melynél összhangot kell teremteni az alapos exegézis és a szöveg liturgikus funkciója között. Az Istentiszteleti és a Szentségi Kongregáció liturgikus konstitúcióval kapcsolatos mostani 5. instrukció végül világosan megjelöli a szövegfordítások jóváhagyásának eljárását a püspökök részéről és a második fázist, amely során az Istentiszteleti Kongregáció felülvizsgálja és megerősíti azokat. A rövid gyakorlati eligazításokat tartalmazó zárórész foglalkozik pl. a liturgikus szövegváltozatok kiadásával, köztük a szerzői jog kérdésével, és az egyes egyházmegyék vagy szerzetesi közösségek saját liturgikus szöveg fordításait érintő eljárásokkal. 10. Ioannes Paulus II,Litt. Apóst., Sacramentorum sanctitatis tutela, 2001. IV. 30. in AAS 93 (2001) 737-739. Tartalma: A Hittani Kongregációnak fenntartott súlyos bűnökről. 11. Ioannes Paulus II,Litt. Apóst. Beata Virgo Maria, 2000. V. 13. in AAS 93 (2001) 744-746. Tartalma: A fatimai látnokok Ferenc és Jácinta Mario boldoggá avatása. 12. Ioannes Paulus II,Litt. Apóst. MP, Mementote praepositurum, 2000. IX. 3. in AAS 93 (2001) 746-749. Tartalma: XXIII. János pápa boldoggá avatása. 13. Ioannes Paulus II,Litt. Apóst. MP, Consueverunt Romani Pontifices, 2000. XI. 23. in AAS 93 (2001) 749-750. Tartalma: A kassai egyházmegyében lévő bártfai Szent Egyed Plébániatemplom basilica minor rangra emelése.
