Kánonjog 3. (2001)

JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában

86 Joggyakorlat radtak a 17CIC 1986.70 és 1987. (ld. fent 14. lábjegyzet) kánonjaiban, amelyek megismétlik a fent említett kötelezettséget és lehetőséget. A Provida Mater instrukció71 229. cikkely 2. §-a (ld. fent 34. lábjegyzet) elismeri a III. fokú bíró­ság kötelékvédőjének jogát, hogy lelkiismeretből visszautasítsa azt a fellebbe­zést, melyet esetleg a II. fok kötelékvédője benyújtott. A kötelékvédő számára a 17CIC 1986. kánonja, és a Provida Mater 212. cikkely 2. §-a (ld. fent 35. láb­jegyzet) előírja a fellebbezést az első semmisséget kimondó ítélet ellen. Manuel Jesús Arroba Conde szerint72 ez ellentmondásban van XII. Piusz azon kijelenté­sével, miszerint tévedés az a felfogás, hogy a kötelékvédő, függetlenül a bizo­nyítások eredményeitől, mindig a házasság érvényességére kell, hogy következ­tessen73. A Causas Matrimoniales motu proprio74 csak azért, hogy az I. fok kö­telékvédőjének kötelező fellebbezését fenntartsa75, bevezeti az első semmisséget kimondó ítéletet jóváhagyó határozat lehetőségét76. Ahhoz, hogy a fellebbviteli fok ilyet kibocsáthasson, szüksége van a II. fok kötelékvédőjének észrevételeire. A részleges törvényhozás77 azonban lehetővé teszi, hogy a püspöki konferencia felfüggessze az első jóváhagyó ítélet elleni fellebbezés kötelezettségét, így az végrehajthatóvá válik78. A hatályos CIC szerint a kötelékvédő eldöntheti, hogy fellebbez vagy nem, hiszen hivatalból köteles előterjeszteni és kifejteni mindazt, amit a semmisség vagy a felbontás ellen ésszerűen fel lehet hozni79. Eszerint 70 Can. 1986. — A prima sententia, quae matrimonii nullitatem declaraverit, vinculi defensor, intra legitimum tempus, ad superius tribunal provocare debet; et si negligat officium suum implere, compellatur auctoritate iudicis. 71 SCSacr, Instr. Provida Mater, 1936. VIII. 15: AAS 28 (1936) 313-361. 72 Arroba Conde, M. J., Verita e principio della doppia sentenza conforme, in Verita e definitività della sentenza canonica (Studi Giuridici 46), Città dei Vaticano 1997, 65: „Inoltre, 1’obbligo assoluto di appellare la prima sentenza affermativa, imposto dal codice precedente (c. 1986) e dalla Provida Mater (art. 212, par. 2) al difensore dei vincolo, risultava contradittorio con il successivo magistero di Pio XII, il quale dichiarava erronea l’idea ehe il difensore del vincolo dovesse concludere Sempre, ed indipendentemente dai risultati probatori, per la validité del matrimonio.” 73 Pius, XII, Discorso alla Rota Romana, 1944. X. 2: AAS 36 (1944) 28 Iss. 74 Paulus, VI, MP Causas Matrimoniales, 1971. III. 28: AAS 63 (1971) 441-446. 75 No. 8. S 1. 76No. 8. íj 3. 77 ConsPublECCLNeg, Novus modus procedendi in causis nuditatis matrimonii approbatur pro Statibus Foederatis Americae Septemtrionalis 1970. IV. 28, in OCHOA, X., Leges Ecclesiae post codicem iuris canonici editae, IV, Roma 1974, no. 3848. 78 Arroba CONDE, Verità e principio 65: „A livello universale, il motu proprio Causas Matrimoniales segna un’evoluzione paradossale in quanto, pur mantenendo Pappello obbligatorio dei difensore dei vincolo dei tribunale di primo grado (n. 8, par. 1), introdusse la possibilité del decreto di ratifica della prima sentenza pro nullitate (n. 8, par. 3); prima di emanare tale decreto il tribunale di appello doveva ricevere le osservazioni dei difensore dei vincolo dei secondo grado, ma si lasciava alla discrezionalitá del tribunale ascoltare o menő le parti private. Invece a livello di legislazione particolare le Norme per gli Usa awevano previsto che in qualche caso eccezionale, il difensore del vincolo ed il suo ordinario, potessero richiedere alla conferenza episcopale la dispensa dall’obligo di appellare la prima sentenza affermativa, ehe poteva cosi diventare esecutiva.” 79 Can. 1432. - Ad causas, in quibus agitur de nullitate sacrae ordinationis aut de nullitate vel solutione matrimonii, constituatur in dioecesi defensor vinculi, qui officio tenetur proponendi

Next

/
Oldalképek
Tartalom