Kánonjog 3. (2001)
JOGSZABÁLYOK - Új jogszabályok III. Az Apostoli Szentszék főbb dokumentumai, 1999. VII. 17-2001. V. 4.
62 Jogszabályok nis a házasfelek java, a gyermekek nemzése és nevelése. Ha a hit olyan feltételére is szükség lenne, amely túlmutat a kezdetek isteni terve szerinti házasságon, kétségbe vonná a már megkötött házasságok érvényességét, különösen a nem katolikus keresztények részéről, és elkerülhetetlenül oda vezetne, hogy választóvonalat húzna a keresztények és a többi személy házassága között. Ez élesen szemben állna az isteni terv valódi értelmével, amely szerint éppen a teremtés valósága a „nagy titok”, amelyet Szent Pál Krisztusra és az egyházra vonatkoztat mondotta a pápa. 18. Congr. Pro Doctr. Fid., Notificatio, 2000. XI. 30, in AAS 93 (2001) 385- 403. Tartalma: a Hittani Kongregáció jegyzéke, amely a Hittételek vizsgálata szabályzatának megfelelően az innsbrucki teológia professzor, Reinhard Messner könyveiben megfogalmazott vitatott teológiai kijelentésekre ad hivatalos választ. A professzor kérdéses műve az 1989-ben publikált doktori disszertációja: „Luther Márton misereformja és az ősegyház eucharisztiája” címmel. A Hittani Kongregáció által pontosított teológia kijelentések a következő témákat érintik: az apostoli igehirdetés áthagyományozása, a Szentírás és kijelentései, hagyományai és főként az eucharisztia témakörében annak alapítása, szolgája, a hit és az eucharisztia, végül pedig a bűnbánat szentségének és a Szentírásnak a kapcsolata. 19. Ioannes Paulus II, Alloc. Ad sodales Academiae pro vita, 2001. III. 3, in AAS 93 (2001) 445-448. Tartalma: II. János Pál pápa a Pápai Életvédő Akadémia évi közgyűlésének alkalmából mondott beszéde: Beszédében a szentatya érintette mindazokat a kérdéseket, amelyek felmerültek a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlése során. A teremtés nagy témája és ebben az összefüggésben annak hangsúlyozása, hogy az élet Isten ajándéka. A saját képére és hasonlatosságára teremtett embert Isten meghívja, hogy szabad, de felelősséget vállaló munkatársa legyen a teremtés kezelésében. Foglalkoztak továbbá az emberi személy méltóságával, fogantatásától természetes végéig, a családdal, mint szeretet-és életközösséggel, a médiaeszközök szerepével az élet kultúrájának terjesztésében. A szentatya „Evangelium vitae” kezdetű enciklikája szavaival hangsúlyozta, hogy az élet evangéliuma nem elvont, hanem konkrét és személyes valóság. A teremtés fogalma nemcsak egyszerűen a kinyilatkoztatás ragyogó közlése, hanem az emberi szellem egyfajta mély megsejtése. Ugyanígy az emberi méltóság nem egyszerűen a bibliai állítás származéka, mely szerint az ember a Teremtő képére és hasonlatosságára teremtetett, hanem szellemi lényében gyökerező fogalom, melynek köszönhetően természetfölötti lényi mivoltában jelenik meg az őt körülvevő világ viszonylatában. A szentatya végül a hit és az értelem párbeszédének kapcsolatát, mint az élet kultúrája megszilárdításának lehetőségét érintette, hivatkozva Fides et ratio körlevelére. Olyan kultúra nélkül, amely nem védi szilárdan az életet, és nem támogatja minden ember alapvető értékeit, nem lesz sem egészséges társadalom, sem garancia a béke és az igazságosság kérdésében. 20. Secr. Stat., Mutuae Notae inter Sanctam Sedem et Rempublicam Italicam, 2000. XI. 13, in AAS 93 (2001) 474-475, Tartalma: Jegyzékváltás az
