Kánonjog 3. (2001)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási vonatkozású európajogi normák
50 SCHANDA Balázs II. AZ EGYHÁZAK JOGI HELYZETE Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyv szerint „Az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg az egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek tagállamokban meglévő státuszát. Az Európai Unió hasonlóan tiszteletben tarja a filozófiai és nem-vallási szervezetek státuszát is.” Azaz ezen a téren érvényesül a szubszidiaritás elve. Az egymástól - olykor egy szövetségi államon belül is erősen eltérő, történelmileg meghatározott - eltérő állami egyházjogi modellek harmonizációjára nincs mandátuma az Uniónak, de ezt kívánatosnak sem tekinthetjük. Görögország csatlakozásakor merült föl sajátos kérdésként Athosz hegyének a görög alkotmányban is rögzített kivételes státusza. Görögország ragaszkodott ahhoz, hogy a közösségi jog elismerje e spirituális és vallási alapokon nyugvó státuszt, mely egy Görögország és az Európai Közösségek által kiadott közös nyilatkozatban meg is történt (a kérdésnek elsősorban a vám- és adójogi összefüggései vannak, de érinti a letelepedési szabadságot is; ld. pl. a Tanács 92/12/EGK irányelve 2. cikkének 5. pontját, 1992. február 25.). III. A DISZKRIMINÁCIÓTILALOM Minden bizonnyal a vallásszabadságot leginkább érintő európajogi normaanyag a diszkriminációtilalom összefüggésében alakult ki. Ezen belül a munkajogi kérdésekben született a legtöbb előírás és jogeset. Az Unió természetéből fakadóan az egyenlő esélyek biztosítására törekszik, azaz egyfajta a versenyszabadságot próbál érvényesíteni a munka világában. Más elemek mellett, az esélyegyenlőség érdekében, a vallási, illetve hitbeli meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetést hangsúlyosan tiltják. A dolgozók alapvető szociális jogainak chartája (1989. december 9.) preambulu- mában (hasonlóan az Európai Szociális Charta (1961) preambulumához) rögzíti a diszkriminációtilalmat. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1986- ban közös nyilatkozatot adott ki a rasszizmus és a xenofóbia ellen. Az Európai Központi Bank magatartási szabályzata (2001. március 8.) és más rendeletek, melyek a közösségi intézményekben a foglalkoztatást szabályozzák (1860/76 (1976. június 29.), 1859/76 (1976. június 29.) kitérnek a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. A Tanács 781/98 rendelete (1998. április 7.) rögzíti a közösségi intézmények dolgozóinak jogát az egyenlő elbánásra. A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról preambulu- mában kiemeli, hogy „A valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés alááshatja az EK- Szerződés célkitűzéseinek az elérését, különösen a nagyfokú foglalkoztatás és szociális védelem megvalósulását, az életszínvonal növelését, az életminőség javítását, a gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást, valamint a személyek szabad mozgását.” (11. preambulumbekezdés). „E célból minden közvetlen vagy közvetett, valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést azokon a területeken,
