Kánonjog 3. (2001)

TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: A CIC 1098. kánonjának jogtörténeti előzményei

A CIC 1098. KÁNONJÁNAK JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI

43

tett, melynek a lényege, hogy a 2.§ érvényben marad és ezt egy 3. ponttal kellene kiegészíteni:

Error circa qualitatem personae, etsi det causam contractui, matrimonium irritat

tantum:

1. Si error qualitatis redundet in errorem personae;

2. Si persona libera matrimonium contrahat cum persona quam liberam putat, cum contra sit serva, servitute proprie dicta;

3. Si quis graviter ac dolose de alterius partis qualitate magni momenti deceptus matrimonium ineat, quod re vere cognita non contraheret3*.

3. A kiegészítés útján

Flatten írásai nyomán a II. Vatikáni Zsinat előkészítő bizottságához egy sor konkrét javaslat érkezett. Különösen a német püspökök javasolták újra és újra, hogy az 1083. kánont úgy módosítsák, hogy az a megtévesztést is vegye figyelembe.38 39 Ezt javasolta még a Pápai Gergely Egyetem40, a Toulouse-i Katolikus Intézet41 és a Szentségi Kongregáció42. A zsinat Gaudium et spes kezdetű dokumentumában közölt házasságtan ismét intenzív kutatásokat váltott ki a házasság- kötést és a dolust illetően43. Ennél még fontosabb ok volt az új Kódex előkészítése. 1966 és 1981 között a kánonjogászok tanulmányozták a javaslatokat és a bírósági ítéleteket. Az 1970-es évek végén egy olyan kánon tervezete készült el, amelynek az 1917-es CIC-ben nincs előképe — ez a dolust mint caput nullitatist nevezte meg44. Olyan kánon bevezetéséről folyt a vita, amely a szándékos megtévesztést úgy ismerte volna el, mint amitől létre sem jön a szerződés. A vita

38 FLATTEN, Gesammelte Schriften..., 282.

39 Acta et Documenta Concilio Oecumenico Vaticano Secundo Apparando, Series I, vol. II, pars. I, p. 367, 565, 600, 607, 628, 654, 674.

40 „De efficacia erroris in consensum matrimonialem imprimis abolere opoteret errorem circa conditionem servilem (1083. kán. 2.§., 2.). Introducendus autem videretur error dirimens matrimonium, quando ex dolo aut fraude tacetur comparti innocenti morbus venereus quo altera pars ante matrimonium laborabat, dummodo coniux innocens nullmodo contraxisset, si morbum alterius partis cognovisset.”, in Acta et Documenta..., vol. IV, par. 1-1, p. 43, Nr. 43.

41 „Aliquando — raro, tamen - fit ut ad extorquendum consensum alterius partis, aliquis, saepius vir, fallaci dolo utatur, qui falsum nomen, falsos honoris titulos, falsam professionem prae se ferat, dum praeterea vitam praeteritatem, delictum patratum, poenam perfectam obtegat, ita ut vera substitutio personae socialis et externae habentur. In talibus adiunctis nullitatem matrimonii ordinarie non admittit legislatio canonica actualis... Sed quaerit Facultas nonne verba legis sensu largione interpretari aut aliquantulum mutari possent, ita ut invalidum diceretur matrimonium in quo persona socialis et externa totaliter aliena a persona vera fraudulenter substituta sit tale matrimonium nonne invalidum dicendum sit?” in Acta et Documenta..., Series I, vol. IV, 595.

42 „Sacra Congregatio de Sacramentis resolvendam proponit quaestionem an expediat necne ut novum impedimentum dirimens vitium consensus constituatur error in qualitate personae, quando agitur de nupturiente qui, altero nescio, foedo sui corporis contagio, quo ante nuptias laborabat ex dolo vel fraude reticido, post initum matrimonium detegitur morbis venereis affectus (celtica lue, blenorragia et similibus), dum alter coniux candidis est instuctus moribus et nullimode contraxisset si compartem hisce morbis pollutam rescivisset.” in Acta et Documenta..., Seres I, vol. III, p. 95.

43 VANN, Dolus..., 376-377.

44 VANN, Dolus..., 377.