Kánonjog 3. (2001)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Néhány megjegyzés a házassági semmisségi ügyek illetékességi címeit illetően, különös tekintettel az 1673. kánon 3-4. pontjaira
Néhány megjegyzés a házassági semmisségi címeket illetően 21 nem emel illetéktelenségi kifogást. A feltételek a következők: Mindkét fél ugyanazon püspöki konferencia területén lakjék és az alperes bíróságának helynöke beleegyezését adja, miután az alperest meghallgatta. Mit jelent az, hogy mindkét fél ugyanazon püspöki konferencia területén lakik? A latin „degat” szót használja a törvényhozó. Ez tényleges tartózkodást jelent, tehát nem egészen ad felvilágosítást a törvény pontos értelmét illetően. Ugyanakkor a norma figyelmes olvasása alapján egyértelmű az, hogy mindkét fél lakóhelyéről van szó. Fontos továbbá, hogy más-más egyházmegyében legyen a feleknek lakóhelyük, különben nem a felperes fórumáról, hanem az alperes fórumáról lenne szó. Mi a beleegyezés, melyet az alperes bírósági helynökének kell adnia? A beleegyezés kiérlelt döntés, tehát lényegesen több, mint egyszerűen áment mondani valamire.10 11 Ahhoz, hogy a bírósági helynök beleegyezést adhasson, vagy megtagadhasson, szüksége van az összes szükséges és elégséges információra. Csakis ha kialakult benne az erkölcsi bizonyosság, akkor adhatja a beleegyezését, vagy ellenkezőleg, meg kell tagadnia a kérést. Egy másik eldöntendő kérdés: Ki a bírósági helynök? Gyakorlatilag az a személy, aki a püspök nevében vezeti a bíróságot. Mindenben illetékes, kivéve azokat az ügyeket, melyeket a püspök fenntart magának, a fenti beleegyezést is beleértve. Ez az analógia érvényes a helyettes bírósági helynök és a bírósági helynök vonatkozásában is. A beleegyezést Ochoa szerint a felperesnek kell személyesen, vagy képviselője útján kérnie. Gyakorlatilag azonban a felperes bírósága szokta kérni." Még egy pontosítás: Ki az illetékes bírósági helynök? Minthogy több bíróság is létezhet egyszerre az alperes számára. Minden egyházmegyében rendszerint van bíróság, de előfordulhat, hogy nincs, mivel egyházmegyeközi bíróság létesült, vagy minden ügy számára, vagy csak a házassági semmisségi perek számára. A választ majd a Dikasztériumok e témát érintő tevékenysége tárgyalásakor adjuk meg. A helynöknek meg kell hallgatnia az alperest. Főleg a védelemhez való jog érvényesítését kell szemmel tartania a helynöknek. Fia az alperes törvényes megidézés után sem jelenik meg, vagy nem válaszol, jogilag megkérdezettnek minősül. A hallgatása nem akadályozhatja a felperes jogát. Mi a helyzet abban az esetben, ha az alperes nem fellelhető (irreperibilis)? A szerzők véleménye e probléma megoldását illetően megosztott. Van aki úgy gondolja, hogy ebben az esetben minden további nélkül alkalmazni lehet az általános illetékességi címek közül az 1409. kánon előírását, vagyis a felperes bíróságához lehet fordulni. Csakhogy ez a kánon záradékot is tartalmaz, mely szerint csak akkor lehet a felperes bírósága illetékes, ha más törvényes fórum nincs. Viszont a házassági semmisségi perek esetében mindig van más törvényes bíróság, a házasságkötés helyének bírósága. Más megoldás Ochoa szerint a 3. 10 F. DANEELS, Brevis introductio ad declarationem S. Signaturae Apostolicae Tribuanlis de foro plerarumque probationum, in Justus Iudex. Studi in onore di P. Weseman, Essen 1991,405. 11 OCHOA, I titoli (1. jegyzet), 162.
