Kánonjog 2. (2000)
TANULMÁNYOK - Nikolaus Schöch: A perfolyamat megszűnése, ha a felek semmiféle perbeli cselekményt nem végeznek
A PERFOLYAMAT MEGSZŰNÉSE, HA A FELEK SEMMIFÉLE PERBELI CSELEKMÉNYT NEM VÉGEZNEK 7 9 úgy teszi tárgytalanná, hogy az igényt többé egyáltalán ne lehessen keresztülvinni. Ilyen intézkedés az eljárás megszűnéséhez nem szükséges. 3. Az eljárás megszűnésének hatásai (litis instantia) A megszűnéssel befejeződik a perfolyamat. Perfolyamat alatt az idézéstől a végső ítéletig tartó jogi cselekményeket értjük. Ausztriában a perfolyamatot Streithängigkeit-nak nevezik, az idézés kikézbesítésével kezdődik ( 1512. k. 5) és a záró bírósági döntés formális jogerőre emelkedésével végződik, amely közvetlenül anyagi jogerejű hatásúvá válik, vagy végződhet hallgatólagos vagy kifejezett keresetvisszavonás általi ítélet nélküli perbefejezéssel, vagy az ügy elintézésével. Ez a perfolyamatot szünteti meg, de nem a keresetet, amelyet ugyanilyen pertárggyal ismételten be lehet nyújtani. A bíróság illetékessége a megszűnést okozó körülményeket már nem veszi figyelembe (1512. k., 2). Az osztrák polgári perrendtartás szerint a kinyilvánított vagy a jogszabályon alapuló keresetvisszavonás nem változtat a perfolyamaton, amelynek végét az 152. k. kifejezetten meghatározza. A megszűnés által minden peres akta, amely a per formalitásához tartozik hatályát veszti, azok azonban nem, amelyek a tényeket rögzítik. Ezeknek az aktáknak ugyanis a következő fokon is érvényük van abban az esetben, ha ugyanazon személyekről és ugyanazon pertárgyról van szó. Egy olyan jövőbeni perben, melyben egy harmadik személy szerepel, vagy ugyanazon felek közt, de egy másik pertárgyról van szó, ill. akkor, ha a házassági semmisségi per helyett birtokkereset jelenik meg, ezek az akták, mint nyilvános egyházi dokumentumok, melyeket hivatalos személyek a hivataluk gyakorlása során állítottak ki, továbbra is érvényesek. A személyek állapotáról szóló perekben az újrafelvétel kérelme, amelyet az első és másodfokon hozott ítélet végrehajthatatlansága esetén nem nova causae propositionak, hanem reassumptio causaenak neveznek, mindig lehetséges. Ezáltal ugyanez a kereset ismét benyújtható, mivel a személyek állapotáról szóló ügyekben nincs megszűntető határidő. A költségi következmények kivételével a megszűnés hatásai pontosan megfelelnek a perfolyamatról való lemondásnak (renuntiatio causae). A megszűnés hatásai azonban nem személyfuggők, tehát kiskorúakat vagy szellemi fogyatékosokat sem védik hacsak számukra egy perbeli képviselőt, gondnokot, vagy ápolót nem neveznek ki. Egyéb esetben a megszűnési határidők múlása szünetel. 4. A megszűnés beállta A megszűnés a jog erejénél fogva akkor áll be (1521.k.), ha nem közvetlenül a felek hallgatnak, hanem képviselőik, kurátoraik, vagy prokurátoraik. A felek számára megmarad a lehetőség arra, hogy ezektől kártérítést követeljenek. Bár a perfolyamat megszűnése az 1520. k. szerint magánál a jognál fogva áll be, a bírónak mégis hivatalánál fogva meg kell ezt állapítania, mindenféle egyéb kérelem nélkül. A megszűnésnek nem konstitutív, hanem tisztán deklaratív karaktere van, melynek következtében hatásai akkor állnak be, ha a bíró ezt határozatban kimondja. Kifejezetten a felperes által benyújtott kereset visszavonási
