Kánonjog 2. (2000)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Megjegyzések az egyházi vagyon tulajdonjogának korlátaihoz
Közlemények 119 legfőbb vagyonkezelői funkció is.14 Ez nemcsak a vagyonjogi törvényhozást jelenti, hanem ennél közvetlenebb intézkedéseket is. Ilyen például, hogy a pápa javakat adhat át az egyik egyházi jogi személy tulajdonából egy másik tulajdonába, sőt még ingyenesen is elidegenítheti őket.15 De ide tartoznak azok a rendkívüli vagyonkezelési ügyletek, amelyek érvényességéhez szükséges az Apostoli Szentszék engedélye: azok az esetek, amikor valamely egyházi tulajdonban lévő dolog elidegenítésekor, annak értéke meghaladja azt a legnagyobb összeget, amelyet a püspöki konferencia arra a területre megállapított. Vagy olyan dologról van szó, amelyet fogadalomból ajándékoztak az egyháznak, vagy pedig művészileg, illetve történelmileg értékes.16 Ezekhez a jogosítványokhoz hasonló az egyházi tulajdon tulajdonjogából fakadó jogoknak az illetékes püspökök által gyakorolt korlátozása,17 amely szintén az egyházi javak egységét, pontosabban annak egységes célra rendeltségét támasztja alá.18 Mindezek figyelembevételével feltehetjük a kérdést, hogy vajon a pápa, mint suprema auctoritas a felsorolt esetekben korlátozza-e a tulajdonjogot. A civiljogból hozott párhuzamok és a pápa feladatának ismeretében19 a válaszunk nemleges, mivel a pápa alapvető kötelessége és joga az egyházi javak feletti felügyelet gyakorlása. így ezekkel a korlátozásokkal nem sérti a tulajdonosi jogosítványokat, hanem azokat az egyházi közérdek és közcél között érvényesíti. 14 Vö. Can. 1273. 15 Vö. CIC Can. 1256-hoz fűzött jegyzet. 16 Vö. Can. 638. A 17-es CIC az ügylet érvényességéhez kívánja meg a Szentszék engedélyét a becses dolgok elidegenítésével kapcsolatban is vö. Can. 1530. § 1. n. 3. ehhez hasonló a hatályos CIC rendelkezése is vö. Cann. 1291-1292. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a fent említett felső értékhatárt 1994-ben 1 millió USD-ban határozta meg vö. A Magyar Püspöki Konferencia Kiegészítő Szabályai az Egyházi Törvénykönyvhöz, Budapest 1994. 14. cikkely. 17 Vö. TOMCSÁNYI L.GY., Az egyházi vagyon a püspökök joghatósága alatt, Budapest 1921. 18 Ilyen eset áll fenn, ha a püspöki konferencia által, az elidegenítés alsó, illetve felső értékhatáraként megállapított összeg közé esik az elidegenítésre szánt javak értéke. Ekkor szükség van az elidegenítést eszközlő jogi személy szabályzatában meghatározott hatóság, vagy a megyéspüspök, a gazdasági tanács és a tanácsosok testületé engedélyére, illetve további egyéb körülményekre, vö. Can. 1292 § 1. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994-ben az elidegenítés alsó értékhatárát 10 000 USD-ben állapította meg. vö. A Magyar Püspöki Konferencia..., 14. cikkely. 19 ERDŐ P., Az egyházjog teológiája (Egyház és jog 2), Budapest 1995. 154-155.
