Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?
82 SCHANDA Balázs egy katolikus iskola tanárai. A nyugdíjbiztosításról szóló törvény szerint "Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeit az egyház köteles viselni a részére biztosított központi költségvetési támogatásból."15 A nyugdíjbiztosítási járulék fizetése szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek és szerzetes rendi tagnak tekinteni, akit az egyház "belső törvényeiben és szabályzataiban" annak minősít (és aki egyidejűleg nem biztosított más jogcímen, avagy egyidejűleg egyéb címen nem szerez szolgálati időt)16. A kárpótlási jogban találhatunk rendelkezést a "házassági tilalom alá eső egyházi személy" után járó kárpótlásról, melyre "az az egyházmegye jogosult, ahol a sérelmet elszenvedő szolgálatot teljesített"17. A "házassági tilalom" fogalma alá tartozik mind az ünnepélyes mind az egyszerű örök fogadalom, mind a világi klerikusok celibátusa. Az Alkotmánybíróság ún. hetedik kárpótlási határozatában e törvényi rendelkezés alkotmányosságát is megvizsgálta. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos elvébe ütközik, egyúttal diszkriminatív a nem katolikus egyházakkal, illetőleg a celibátusra nem kötelezett egyházi személyekkel szemben. Hivatkozik az indítvány arra is, hogy kánonjogi tilalomra -adott esetben a házasság kánonjogi akadályára- az állami jog nem lehet tekintettel. Az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. Az indokolás kiemeli, hogy "a házassági tilalom alatt álló egyházi személy életétől való megfosztása esetén rendesen hiányzik az a személyi kör (házastárs, gyermek), amely más sérelmet szenvedettek halála esetén megvan. A törvényhozó az egyházmegyét itt -egy jogi fikció alkalmazásával- mintegy hozzátartozónak tekinti, és a kárpótlás indoka ez, nem pedig az, hogy egyházi jogi személyt is kárpótlásban akar részeltetni. Ebben a konstrukcióban az egyenlő elbánás alapja éppen az, hogy a törvény a büntető- eljárás során jogtalanul megölt egyházi személy után is meghatároz kárpótlásra jogosultat, aki után -mert egyházi fogadalma miatt házastárs és leszármazó hiányában halt meg- egyébként nem lenne." A törvény tehát nem mint a jogi személyek egy preferált csoportjának juttat kárpótlást az egyházmegyének, hanem úgy tekinti, mint a jogtalanul megölt hozzátartozója helyébe lépő jogosultat. A rendelkezés nem sérti az állam és az egyház elválasztását kimondó alkotmányi rendelkezést sem: "az állam éppen azzal ismeri el az egyházak különállását, hogy sajátosságaikat -ahol ez szükséges- a jogi szabályozás során is figyelembe veszi és szabadságukat garantálja."18 Természetbeni juttatásnak és így adóköteles jövedelemnek minősül a cégautó használata, azonban nem kell jövedelemadót fizetni azon személygépkocsi után, amelyet az egyházak, egyházi karitatív szervezetek kizárólag alapfeladataik 15 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, 26. § (3). 16 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. § 17 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról, 2. § (4). 18 1/1995. (II. 8.) AB hat., ABH 1995, 31, 56.
