Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Schanda Balázs: Világi jog az egyházjogban - egyházi jog a világi jogban?
80 ScHANDA Balázs jogban szabályozott joghatásokat a kánoni jog átveszi (ezzel bizonyos értelemben kanonizálja őket: kánonjogilag kötelező normákká válnak). Természetesen ezekben az esetekben sem csorbulhat isteni jog és a kánoni jog maga is megállapíthat kivételeket. Más utalások nem receptív, hanem inkább ajánló* jellegűek: be nem tartásuk az adott jogcselekmény kánonjogi érvényességét nem érinti. Vannak továbbá olyan kánonok is, melyek egyszerűen csak utalnak5 6 a világi jogra. Ezen megkülönböztetések természetesen elméleti kategóriák, azaz előfordulhat, hogy egy adott összefüggésben egy kánon kanonizálja a világi jogot, míg más összefüggésben esetleg csak azt írja elő, hogy az egyházi hatóság legyen tekintettel a világi jogra. A világi jogra történő utalások zöme vagyonjogi illetve családjogi kérdéseket tárgyal, továbbá jogi formalitásokkal kapcsolatos.7 II. Egyházi jog az állami jogban Nem csak az egyházi jog fogad be világi jogot, hanem ennek fordítottjára is van példa. A következőkben néhány konkrét példa alapján azt kívánom szemléltetni, hogy a vallásszabadságot elismerő, világi állam fórumain milyen módon jelenik meg az egyházi jog, mint élő, alkalmazandó norma. "Az elválasztás elvéből következik, hogy az állam sem az egyházakkal, sem valamelyik egyházzal nem kapcsolódhat össze intézményesen; hogy az állam nem azonosíthatja magát egyetlen egyház tanításával sem; továbbá, hogy az állam nem avatkozik be az egyházak belső ügyeibe, különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében. (...) A semleges állam nem követheti a különböző vallások egyházfelfogásait."8Az állam és az egyház elválasztott műkötelességéről; 1259. kán. - anyagi javak szerezhetők a tételes jog alapján; 1290. kán. - szerződésekkel kapcsolatban; 1296. kán. - elidegenítés világi jog szerint érvényes formájáról; 1500. kán. - a birtokkeresetről; 1540. kán. 2. § - a világi közokiratokról; 1558. kán. 2. § - állami jog szerint kedvezményezettek elismeréséről; 1714. kán. - peregyezség, választottbíróság szabályai; 1716. kán. - választottbírósági választottbírói ítélet megtámadása. 5 660. kán 1. § - a szerzetesek képzése adott esetben foglalja magában azt, hogy a tagok polgári képesítést szerezzenek; 668. kán. 4. § - a megszentelt élet intézményeinek tagjai vagyonukról a világi jog szerint is érvényes formában mondjanak le; 1062. kán. 1. § - az eljegyzés joghatásairól; 1072. kán. - a házasságkötési életkorról; 1274. kán. 5. § - a javakat kezelő intézmények jogi formáiról; 1284. kán. 2. § 2.-3,- a vagyonkezelő kötelessége a világi jog megtartása; 1286. kán. 1. - a vagyonkezelő kötelességeiről; 1293. kán. 2. § - óvintézkedések károsodás megelőzésére; 1299. kán. 2. § - végintézkedések világi jogi szerinti formaságairól; 6 194. kán. 1. § 3. - klerikus polgárilag megkísérelt házasságkötésére; 492. kán. 1. § - a gazdasági tanács tagjainak jártasságára a világi jogban; 694. kán. 1. § 2. - szerzetes polgárilag megkísérelt házasságára; 799. kán. - az iskolai nevelés kívánatos jellegére; 1041. kán. 3. - polgári házasság kísérletére; 1152. kán. 2. § - polgári hatósághoz való folyamodásra; 1394. kán. - polgári házasság kísérletére. 7 G. GöBEL, Das Verhältnis von Kirche und Staat nach dem Codex Iuris Canonici des Jahres 1983, Berlin 1993, 183. és köv. 8 4/1993. (II. 12.) AB hat., ABH 1993, 48, 52.