Kánonjog 1. (1999)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az anyagi javak hierarchiája a hatályos egyházi jog tükrében
74 Kuminetz Géza egyházi hatóság felügyeletet gyakorol a 305. kánon értelmében.18 Továbbá a 304. és a 299. kánon 3§-a értelmében csakis azok a magántársulások ismerhetők el ilyennek, melyek szabályzattal rendelkeznek, amelyet az illetékes hatóság felülvizsgált (recognoscantur). A szabályzat pontosan rögzíti a társulás célját, struktúráját, működésmódját. A felülvizsgálat csak annyit jelent, hogy a hatóság elismeri általa azt, hogy semmi olyat nem tartalmaz, ami ellentétes lenne az egyház tanításával, fegyelmével, de megmarad a magánkezdeményezés szintjén. Ami az ilyen társulás javait illeti, a 325. kánon előírása az irányadó: „A krisztushívők magántársulása a szabályzat szerint szabadon kezeli az általa birtokolt javakat, fenntartva az illetékes egyházi hatóság felügyeleti jogát abban a tekintetben, hogy a javakat a társulat céljaira fordítsák (1 §). Ugyancsak alá van rendelve a helyi ordinárius fennhatóságának az 1301. kánon szerint azoknak a javaknak a kezelését és felhasználását illetően, amelyeket kegyes célból adományoztak neki, vagy hagytak rá (2§).” A felügyelet további erősödése figyelhető meg a javak hierarchiájának ezen a szintjén. Egyrészt a szabályzat felülvizsgálata, másrészt a kegyes célból történt adományok, harmadrészt pedig a javak kitűzött célokra fordításának ellenőrzése jelzi ezt. Megjegyezzük, hogy ez a felügyeleti jogkör szűkebb jellegű, mint az 1276. kánon előírása, ami érthető a társulás magánjellegéből. 11.6. Jogi személyiséggel rendelkező egységek19 11.6.1. Magánjellegű jogi személyek javai Jogi személyiséget kapni egy jogrendben igen jelentős jogi aktus, tény. A 114. kánon szerint az egyház küldetésének megfelelő és az egyesek célját meghaladó célra irányulnak, és hasznosaknak is bizonyulnak. Éspedig a vallásosság, az apostoli tevékenység, vagy lelki, anyagi vonatkozású irgalmas szeretet jelentik főképp e célokat. A jog kötelességek és jogok alanyává tesz valamely entitást, személyek vagy dolgok együttesét, s az mint ilyen cselekvőképességgel rendelkezik. Vagy maga a jog előírása, vagy az illetékes hatóság határozata által nyerhető jogi személyiség. S mint jogi személynek saját javai lehetnek (1255. kánon).20 Láthatjuk, hogy egyre specifikusabb célok, egyre több feltétel szükséges a jogi személyiség elnyeréséhez. A magánjogi személyek javai szintén magánjavak, tehát nem az egyház, mint ilyen tulajdonában vannak. Éspedig azért, mert nem az egyház nevében cselekednek, nem olyan entitások, melyek révén az egyházi hatóság az egyházi közjó18 „A krisztushívők minden társulása alá van vetve az illetékes egyházi hatóság felügyeletének. E hatóság feladata, hogy gondoskodjék velük kapcsolatban a hit és az erkölcs épségének megőrzéséről, s felügyeljen, nehogy az egyházi fegyelem terén visszaélések forduljanak elő, ezért kötelessége és joga hogy a jog és a szabályzat szerint meg is látogassa őket, alá vannak rendelve e hatóság vezetésének az itt következő kánonok előírásai szerint (1§).” 19 L. Vela - F. Urrutia, Persona giuridica, in Nuovo dizionario, (vő. 9. jegyzet) 795- 799. V. De Paolis, V., II libro primo del Codice: Norme generali (cann. 1-203), in II diritto nel mistero della Chiesa (Quaderni di Apollinaris 5), I, Roma 1998, 344-354; Handbuch des Vermögensrechts (vő. 3. jegyzet), 94-105. 20 De Paolis, De bonis (vö. 4. jegyzet), 27-45.
