Kánonjog 1. (1999)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: Az alkoholizmus, mint a házasságkötés terheinek vállalására való képtelenség oka
120 Joggyakorlat Ezeknek az ítéleteknek a gondolatmenete a következő: A Zsinat tanítása alapján a házassági szövetség egyik célja természeténél fogva a felek javára való irányultság. Minden dolognak a lényegéhez tartozik, hogy alkalmas legyen célja elérésére (vö. una coram Pompedda, diei 19 februarii 1982). A felek java a szexualitás világán túl magába foglalja az értelem, az érzelem, az akarat szféráját, vagyis az egész személyiséget (vö. STANKIEWICZ, De causa iuridica foederis matrimonialis, in Periodica, n. 73, 1984, p. 225). A házassági beleegyezés tárgya az egész személyiség átadása-elfogadása, amit a Kódex így fogalmaz meg: „A házassági beleegyezés akarati cselekedet, amelyben a férfi és a nő visszavonhatatlan szövetségben kölcsönösen átadják és elfogadják egymást, házasság létesítése céljából. " (CIC c.1057, §.2). A törvény helyesen hangsúlyozza, hogy átadásról és elfogadásról van szó, vagyis nem csak jogok szerzéséről, hanem terhek vállalásáról is. Ám az alkohol hatására meggyengül az értelem és az akarat közötti harmonikus együttműködés és ezért az alkoholista eleve képtelen a kötelezettségek teljesítésére. Senki sem ígérhet érvényesen valamit (önmaga átadását), aminek nem ura. Ha mégis beleegyezését adja ahhoz, hogy átadja magát a másiknak és elfogadja a másikat, az alkoholistának ez a beleegyezése üres, hatástalan és érvénytelen (vö. una coram Lanversin, diei 19 novembris 1983), hiszen „Ad impossibile nemo tenetur” - a lehetetlenre senki sem kötelezheti el magát. Az elmondottakból következik, hogy a fellett kérdésre igennel válaszolhatunk, vagyis az alkoholizáló életmód három címen is képtelenné teheti a szenvedélybeteget a házasság megkötésére.
