Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Kmoskó Mihály: Assyria újabb uralkodóinak assuri föliratai

4

DR. KMOSKÓ MIHÁLY

5. Föliratos szövegeink clou-ja Aszarhaddon hosszú fölirata, nem ugyan tartalma miatt, amelynek javarésze az eddig közzétett szövegek révén jólismert dolog, hanem azért, mert ez az első ékiratos szöveg, amely a bibliai kerubok mezopotámai pendant-ját határozottan fölemlíti és ezzel e sokat vitatott kérdésre váratlan világot vet.

A régiek sokat töprengtek a bibliai kerubok termé- szetén és etymológiáján. Aki az idevágó irodalom iránt érdeklődik, olvassa el Reinke, Die Cherubim der heil. Schrift c. a Beiträge VIII. k. 59—85. 11. megjelent dolgozatát. E kis mű mindent felölel, amit 1872-ig erről a témáról össze- írtak. Reinke maga a בירכ szót sémi eredetű névnek nyilvánította s azt a ברק tőből származtatta. Amint ismere- tes, a kerűb szó rendkívül hasonlít a Hérodotosz által emlí- tett grifmadarakhoz (γρυπές: 3116 41327־), amelyek szerinte Európa északi részeinek aranykincseit őrzik. Reinke e hason- latosságnak sem tulajdonít nagyobb jelentőséget s a grifekre vonatkozó hagyományokat pogány mendemondákra vezeti vissza.

Néhány évvel később Lenormant Louis de Clercq gyüj- teményének egy talizmánszerű emlékére hivatkozva azt állí- tóttá, hogy a kérdéses tárgy fölirata egy mágikus formulát tartalmaz, amelyben a kerub szó assyrül kirub alakban írva fordulna elő.1

Lenormant megállapításai nagy föltünést keltettek. Fr. Delitzsch is melléje szegődött2 és két sumir-akkad szó- jegyzék alapján arra az eredményre jutott, hogy a kerub szó akkad alakja karubu vagy kurubu és hogy a kerub fogalma a mezopotámiai királyok templomait és palotáit őrző sedu, avagy lamassu nevű védőszellemeknek felelne meg.1 2 3

1 Les origines de L’histoire Paris 1880. I, 118. V. ö. Giesswein, Assur és Mizraim tanúsága I, 162. Nikel, Genesis u. Keilschriftforschung 160. 1.

2 Wo lag das Paradies 153. 1.

3 H W 352. 1., ahol II R 31, 313 (V R 41, 13 a b) és V R 29, 47 g. h-ra hivatkozik.