Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ

651

tus Urunk és az apostolok által annyira dicsért és ajánlott teljes megtartóztatást az egész nyugati egyház papjaira nézve kötelező törvénnyé tette. Az indítványt azonban Paphnutius, Felső-Thebais (Egyptom) egyik városának tisztaéletű, nőtlen püspökének tanácsára és érvelésére a zsinat nem fogadta el, mindent a régiben hagyott, az egyes papok szabad tetszésére bízva, hogy nejeiktől a felszentelés után akarnak-e tartózkodni vagy pedig nem. A nicáai zsinat e határozatának magyarázása és az ellenvetések cáfolása után (38—42. 1.) kiemeli (42. 1.), hogy a nicáai zsinaton tehát megtörtént a kísérlet, hogy a papi nőtlenség az egész egyházra egyértelműen kiterjesztessék; de e kísérlet, melyet a nyugati egyház kezdeményezett, meghiúsult a keleti egy- háznak a régi apostoli hagyományhoz való szigorú ragasz- kodásán. Mert, mint Hefele1 mondja, amit Paphuntius java- sóit és amit az ő javaslatára a zsinat elfogadott, teljesen megegyezik az apostoli Constitutiókkal (VI., 17.) és a görög egyház egész gyakorlatával.

A 7. §. (43 -62. 1.: A papi nősülés a IV. század és a trullai zsinat — 692. — közötti időszakban) I. felében (43—56. 1.), az egyházi kánonokban — a 692. évig terjedő korszak azon emlékeit tárgyalja, melyek félremagyarázhat- lanul rámutatnak a keleti egyház papi nősülésének meg- engedett voltára s amelyekben a papi nősülés mint régi intézmény jelenik meg, melyet nem behozni, hanem az eretnekek támadásai ellen megvédeni és a visszaélésektől megóvni kellett. Ezek 1. a 314-ben tartott ancyra-i zsinat

10. kánonja, mely, az előfordult visszaélések megszüntetése céljából, a jövőre nézve megtiltja, hogy a diákonusok, akik nőtlen állapotban lettek felszentelve, a felszentelés után megnősüljenek s azokat, akik mégis megtennék, rendjök gyakorlatától felfüggeszti ;2 2. az 5. apostoli kánon (mely, 1 2

1 Hefele, Conciliengeschichte, I. kiad., I. k., 416. 1.

2 Egy esetben azonban mégis megengedi, hogy az olyan diákonus, aki az egyházi rend akadályával nősült, rendi hatalmát tovább is gya- korolhassa, ha t. i. ebbeli szándékát a felszentelés előtt közli és az bele- egyezik, vagyis megadja a szükséges felmentést.