Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Kmoskó Mihály: Assyria újabb uralkodóinak assuri föliratai
Ez utóbbi egyik terjedelmes föliratát nemrégiben P. Scheil tette közzé.1 Ettől kezdve az eponym-jegyzékek adatai s az egykorú föliratok révén Assyria uralkodóit és uralmuk eseményeit a legpontosabban ismerjük. Mivel pedig a régibb uralkodók I Adad-nirári ideje óta (sőt már előbb is) ural- kodási éveiket limu-k szerint számították, — úgy mint valaha az athéniek archonok s a rómaiak konzulok sze- rint, — alapos a remény, hogy a romok alól egyszer csak elő- kerül egy ilyen régi limu-jegyzék s akkor Assyria királyainak sorrendjét egészen a Kr. e. 3 évezredig ép oly pontosan fogjuk ismerni, mint akár a római császárokét. Faxit Deus! 2. Assur-nasir-pal föliratát mellőzve — a szükséges tudnivalókat a szöveghez mellékelt jegyzetekben megtalálja a nyájas olvasó — II Szalmanaszarszoborföliratára térünk át. — Dacára e király ránk maradt nagyszámú föliratos emlékeinek, az assuri szöveg több, nemcsak új és érdekes, hanem a szentírási tudományok szempontjából igen fontos adatot tartalmaz. A szöveg fölemlíti a karkari csatát, amelyben tudva- levőleg Achab is résztvett; leírja Benhadad damaszkusi király vereségét és megemlíti Benhadad bukását, valamint Hazael trónrajutását. Ez utóbbi elbeszélése teljesen födi a biblia adatait. Kir. IV., 815 szerint a beteg Benhadadot had- vezére, Hazael fojtotta meg vízbe mártott szúnyoghálóval.2 3. Szargon téglafölirata annyiban érdekes, amennyi- ben akkad szövege mellett szószerinti sumír fordítása is előkerült Assur isten templomának romjai alól. S érdekes, hogy ez a sumír szöveg nyelvi, helyesírási szempontból oly kifogástalan, hogy bátran helyet foglalhatna akár a régi Gudea föliratai között is. 4. Szancherib téglaföliratainak adatai között kettőt akarok kiemelni. Az egyik egy tudtommal ismeretlen fiának neve — a szövegek Assur-ilu-nádin balátsu-nak nevezik, a má- sik családi sírboltjának fölirata. Az utóbbit két évvel ezelőtt Delitzsch tette közzé Das Land ahne Heimkehr c. Stuttgart, 1911-ben megjelent iratának 35. 1. 1 Annales de Tukulti. Ninip II. Paris 1909. 2 רבכמ általában szitát, szitaszerű szövetet jelent. ASSYRIA ÚJABB URALKODÓINAK ASSURI FELIRATAI 3
