Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Schütz Antal: Az Isten-bizonyítás logikája
AZ ISTEN-BIZONYÍTÁS logikája 547 tekintetében pedig a bizonyosságot megközelítő valószínű- séggel igazolható, hogy csakugyan új, kezdődő valókkal van dolgunk. A föladat fontosabb s nehezebb része igazolni a második syllogismus középfogalma által megjelölt tárgynak, az «első» kezdetnek létezését. Ha ugyanis absolut, minden előzőtől független kezdőre akarok következtetni, meg kell mutatnom, hogy a kezdődő lények sorában visszafelé menve eljutok egy elsőhöz, melyen túl nincs már abból a fajtából. Az élőlényre s az emberre vonatkozólag a mai természet- tudomány kétségbevonhatatlan bizonyossággal elvezet azon korig, illetőleg földrétegig, ahol megjelen az első ember, első élet, első növény. Sőt a második thermodinamikai tétel elvezet egyáltalán a szervetlen változások kezdetéig. Azonban csakugyan első kezdet-e ez, amely teljes szembeszökőséggel egy legelső, absolut kezdőre enged következtetni? Ha nem tekintjük igazoltnak az emberi lélek szellemi substantialitását, aminek értelmében minden egyes emberi lélek egy absolut kezdet, mely absolut kezdőre utal, ha ugyanezt nem tettük valószínűvé életre és állatra nézve, akkor előáll a materialista monismus s rámutat az anyag, illetőleg tömeg állandóságára, és az első kezdőre való következtetésünket azzal hárítja el, hogy az első állat vagy ember előtt ott volt az anyag, sőt ott volt a világegyetemnek előttünk ismeretlen része; s mi lehetetlen van abban, hogy a mi földünkön kezdődő lény- sorok csak földöntúli sorok folytatásai ? E nehézséggel szemben az absolut kezdő csak akkor van bizonyítva, ha igazolva van az absolut kezdet. Mikép lehetséges ez? A kezdődő létből való bizonyítás visszavezethető e két gondolatra: a földön az élő, állati, emberi lények sorozatának van absolut kezdete; a változásoknak van absolut kezdete. Tehát a keletkező és változó lények sorában volt egy, amelyet nem előzött más keletkező s nem előzött meg más változó. Milyen középfogalmak közvetítik e tétel evidentiáját? foglalja Cotlarciuc, Das Problem der geistigen, immateriellen Seelen- Substanz 1910. 36*
